Rómeó és Júlia - Operettszínház : A leánykérés

(Páris)
Stramm vagyok, ifjú és szép
És legfőképp: jó parti!
Vágyom rá halálosan
Kastély is van - tóparti!

Nem kell a hozomány
Elég a fele!
Adósságban áll?
El van intézve!

De térden állva kérem önt
Adják nekem őt!
Szép júliát!

(Capulet)
Páris úr! No hát, bizony!
Meglep nagyon - elvégre
Látta őt: még fel se nőtt!
Kérdem hát önt: nem kéne
Várni egy kicsit még?
Várjon mielőtt beköti fejét!
Okosabban dönt!

Hisz itt lesz ma a bálunkban
Hát bűvölje el!
És egy táncra kérje fel!
De higgye el – hisz látni kell...

Még fel se nőtt!
Ne kérje őt!
Idő előtt
Idő előtt!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Angyal

(rómeó) angyal földi kertben
nála csodás minden
ott még az ég is kékebb a kéknél
szeme tüzében boldogan égnél
ha nála járok
templomcsend vár ott
ha átölel csendben,
eltűnt a külvilág
gond és bú nincs tovább
minden rossz messzeszállt
(rómeó) érte mindent (júlia): lőrinc barát!
(rómeó) megtennék (júlia): lőrinc barát,
(rómeó) érte (júlia): lőrinc barát!
(rómeó) meg is halnék (júlia): lőrinc barát,
(rómeó) ketrecben voltam (júlia): segítsen rajtunk
(rómeó) de megszöktem onnan (júlia): férjhez akarnak adni, párishoz...
(rómeó) felforr a vérem (júlia): én inkább meghalok!
(Rómeó):vadásznak rám! igen!
ma éjjel titkom
világgá ordítom
(ketten): a szerelem nem bűn!
mártírok nem leszünk!
vonuljon el a szennyes ár!
ha szeretsz, a béke megtalál
(rómeó) vonszolom magam mantovába,
és érzem, hogy megbolondít,
hogy ő nincs itt
(rómeó) angyal (júlia): minden jelentéktelen
(rómeó) földi kertben (júlia): még a viszály sem számít
(rómeó) nála (júlia): ó
(rómeó) csodás minden (júlia): minden jelentéktelen
(rómeó) ott még az ég is (júlia): csak ő legyen mindig itt
(rómeó) kékebb a kéknél (júlia): remegek, úgy hiányzik
(rómeó) szeme tüzében (júlia): mért bűn ez? mondd miért
(rómeó) boldogan égnél (júlia): nem lehetünk egymáséi?
(rómeó) ha nála járok (júlia): ó...
(rómeó) templomcsend vár ott
ha átölel csendben,
(ketten): eltűnt a külvilág
gond és bú nincs tovább
minden rossz messzeszállt
ó…

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Belém égett

Kölyökkori kincseim mind ellopták,
Féltett gyermekálmok, oly nagy csodák!
Ám engem nem hagytak a felnõttek!
Tiszta ésszel, keménységgel fertõztek!

Fontos ember lesz belõled, azt mondták!
Szeretteid érdekében kell, hogy harcolj hát!
Érzelmeik árnyai közt nõttem fel,
Ma is hallom: Tybalt, mindig gyõznöd kell!

Most a magány fojt, bármikor rám ront!

Az én átkom! Az õ bûnük!
Szüleim gyenge bábjaként
Kaptam fennkölt bõsz erényt!

Belém égett, amit kértek!
És kérdés nélkül végzem el,
Mit bosszúszomjuk követel!
Belém égett, nem hagytak más utat nekem!
Belém égett, erõszak lett az életem!
Büszkék a fiuk harcra kész,
Értük halsz vagy élsz!

Belém égett, amit kértek!
És kérdés nélkül végzem el,
Mit bosszúszomjuk követel!
Belém égett, nem hagytak más utat nekem!
Belém égett, erõszak lett az életem!
Büszkék a fiuk harcra kész,
Értük halsz vagy élsz!

Kölyökkori kincseim mind ellopták,
Féltett gyermekálmok, oly nagy csodák!
Ám engem nem hagytak a felnõttek!
Tiszta ésszel, keménységgel fertõztek!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Bűnösök

( Montague-né )
Most, hogy õk nem élnek, pokol tüze éget!
Gyermekeink nélkül létünk mit ér végül?
Mélybe hull a gályánk, áldás nincsen ránk!

( Capuletné )
Igazgyöngy a lelkük, messze miért ûztük?
Kínzó vád és bánat, nem jut bûnbocsánat!
Nyugodjanak békén, égjen értük a fény!

( Montague-né )
Minket tûzben éget, pokolra taszít a végzet!
S fenn az égben várják Rómeót s Júliát!

( Montague-né és Capuletné )
Minket tûzben éget, pokolra taszít a végzet!
S fenn az égben várják Rómeót s Júliát!

(kórus)
Bûnös, bûnhõdj! Nézz, így ítél a nagy világ: bûnös! (többször)

( La Nohis ) Szívbõl szeretni híven..
( pap ) Égni e tûzben..
( Capulet ) Lelkünk kevésbé féljen..
( La Nohis ) Égig emeld a szíved, szerelmünk hírdesd...
( kórus ) Szerelem

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Egy nap!

Romeo:Húsz évem már a múlt,s úgy kedvelnek a nők.A karjuk megölel és néha meg is öl.Sok asszony szeretett,én senkit igazán.Vad átkot szórnak rám,ha meguntam egy lány hószín testét.Mért hús mért csak festék?A színlelt vágy rossz álom!A rejtett titkot várom!

Julia:Ha nincs,ki átkarol,mert 16 sem vagy.A szív dolgairól így nem tudhatsz sokat,de nekem nincs időm.Én látni akarom,ki szeret majd nagyon!Éjszakán,nappalon vágyom csókját!Nagy ég kérlek,küldd hát!Váltsd valóra álmom!A rejtett titkot várom!

Romeo:Egy nap új csodára virrad,jön egy lány,ki biztat.

Julia:Egy nap jön,ki mindent adhat:szárnyalást és vágyat.

Ketten:Egy nap el fog tűnni minden fájó súly a szíven.Eljön,úton van már,érzem,ott áll majd a fényben.S így szól:Egymagunkban voltunk,mostantól már ketten,forró szerelemben!Egy nap megtörténhet,halált hoz az élet szerelmünknek nem vet véget!Szólunk:egymás nélkül éltünk,mostantól már ketten,forró szerelemben.Egy nap,megtörténhet,halált hoz az élet.Szerelmünknek nem vet véget!

Romeo:Egy nap...

Julia:Egy nap...

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Erkély duett

(Júlia)
Szerelem ég szemében, ki akarta fenn az égben?
Melyik csillag vagy Isten, hogy Júlia így szeressen?
Mit bánom én, ha tiltják, csak mert Rómeónak hívják!
Bármi az ár, mit kér az ég, semmiség szerelmemért!
Apáink ellenségek, a vonzódás hát vétek!
Egy gonosz égi tréfa, hogy Rómeó és Júlia!

(Rómeó)
Szerelem ég szemében, ki akarta fenn az égben?
Melyik csillag vagy Isten, hogy Rómeó így szeressen?
Ezért ha kell, esengek! Harcolok, ha másként nem megy!
Mert tudom lesz, ki ellenáll, de nekünk itt ez jár!

(Rómeó és Júlia)
Haragjuk bárhogy szítják, fogódzunk annál inkább!
Együtt leszünk, ha baj van, együtt örömben, harcban!

(Júlia)
Tréfának szánták ott fenn!

(Rómeó)
Hogy én pont õt szeretem!

(Rómeó és Júlia)
Szerelem ég szemében, ki akarta fenn az égben?
Melyik csillag vagy Isten, hogy engem így szeressen?
Melyik csillag vagy Isten, fogadja hálánk ott fenn!
Oly szép ez égi tréfa, hogy Rómeó és Júlia!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Ez a kéz utolér

(Tybalt)
“A nő csak tárgy, hát így használd!”
Apám mellett, a bordélyban tanultam ezt
Sovány vagy telt - nem érdekelt
Az mind jól járt, ki kéjjel bélelt ággyal várt
De őket nem! Nem szeretem!
Csak Júliát! Csak Júliát!
Én láttam őt, hogy egyre nőtt
És most a legszebb lány, ki él és köztünk jár
Hogy nézhetett rá egy Montague-fiú?!
Hivatlanul jött, és gyáva volt a búcsú!

Ez a kéz utolér!
Itt a vér lesz a bér!
A vágyott nő ha másra vár
Egy sebzett szív, az bosszút áll!
És az enyém
Sebzett, szegény
Összeszorul
De most a fájdalomtól megszabadul!

Nekünk a nők csak börtönök
Én minden éjjel véle álmodom már rég
Neki sose mertem elmondani még
Hogy nem engedem át egy senkinek a szívét!

Ez a kéz utolér!
Itt a vér lesz a bér!
Most Júlia az embered
A gyengeségedért fizet!

Ölni muszáj
Annyira fáj
Belül a seb
Jobban, mint amivel még élni lehet!

(kórus) Ez a kéz (Tybalt) Elárult a szívem
(kórus) Utolér (Tybalt) Kell-e most félnem?
(kórus) Itt a vér (Tybalt) Hogy balsorsom elér:
(kórus) Lesz a bér! (Tybalt) Meghalni a szerelemért?
A becsület sem érdekel!
A szerelemért halni kell!
Ami csak fájt
Így adom át!
Majd megérti
Széttépett szívvel él most minden férfi!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Gondolj házasságra!

(Capuletné)
Jó apukád
Nem úgy szeret, mint rég
A nászéjszakán
A vágya égig ért

Pucéran álltam ott
És jött a kis csibész
De sokszor megkívánt!
Ez így volt na, és kész!

De szép voltam rég, tán nálad is szebb!
Hát nem csoda, hogy sose vetett másra szemet!
De évről évre múlt a vágy, s a dalnak vége lett

(Capuletné+dajka)
Minden nőnek álma
Lázas csókok árja
Júlia, nagy vagy már!
Gondolj házasságra!

(Júlia)
Korai az még!

(dajka)
Csak hallgass anyádra!

(Capuletné)
Hallgass a dajkádra! A férfiak...

(dajka)
A férfiak, oh
Mind törékeny kincs!

(Capuletné)
A nőkhöz egy se ért

(dajka)
Hát könnyű dolguk nincs!

(Capuletné)
Sok kötöznivaló!

(dajka)
A kályhám mindig ég

(Capuletné)
Neked már nem való!

(dajka)
De remélhetek még!
Figyeld jóanyád!
Ő mindig tudta azt
Ha apád kedvtelen
Hol keressen vigaszt!

(Capuletné)
Egy szavát el ne hidd!
Nem voltam csalárd!
Apádon kívül itt
Én nem ismertem mást!

(Capuletné+dajka)
Az élet oly szép
De rövid nagyon!
Hát kell hozzá egy férfi
S vele némi vagyon!

(Capuletné)
Hát íme itt az új ruhád!

(dajka)
Ezt is én varrtam terád!

(Capuletné+dajka)
Könnyen sír egy lányka
Míg egy férj nem várja
Sok-sok pajkos éj
Gondolj házasságra!

(Capuletné)
Nem kívánunk mást!

(dajka)
Csak íziben egy nászt!

(Capuletné+dajka)
Az élet oly szép
De rövid nagyon!
Hát fogni kell egy férjet
Aki nem ver agyon!
Csak megtaláld a férjedet
Majd lesz nagy élvezet!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Gyűlölet

(Capuletné) Mondd, mit hallottál?

(Capulet szolgálónõ) Ugyanazt, amit te már!

(Capulet szolgáló) Hogy nálunk tekereg egy Montague gyerek!

(Capulet szolgálónõ) A fényes bál alatt Júliánkra rátapadt!

(Capulet szolgáló) De a kisasszony se fél, csókot ad, csókokat kér!

(Capuletné) S hogy éjjel titokban õk, meg a kertben délelõtt!

(Capuletné & Capulet szolgálónõ) Egymást falták órákon át, összejön a két család!

Lehetetlen! (Én is csak úgy hallottam!)
Lehetetlen! (Piacon és templomban!)
Lehetetlen! (Még olyat is zümmögnek!)
Lehetetlen! (Holnapután megszöknek!)

Lehetetlen! (Júliáról azt hallottam!)
Ne meséld el! (Talán nem is ártatlan!)
Ne merészeld! (De a fiú az hitvány!)
Hát azt kapd el! (Ez a dolog vért kíván!)

(Montague-né) Még hogy õ meg az, Rómeó meg egy ribanc!

(Capuletné) A lányom nem bolond!

(Capulet szolgálónõ) A fia csak egy rongy!

(Capuletné) Az anyja, az se félt, egész századdal kefélt!
S mert rossz férjet talált, most tart néhány bikát!

(Capuletné & Montague-né) Itt kell egy rajtaütés, ez egy aljas cselszövés!
Ha a verés túl kevés, majd megvillan a kés!

(Capuletné) Az Úr mindent lát! És majd ítél rút bûnökért!
Vad gyûlölség! Mérget küld rád a másik család!
Elég! Elég! Fertõz a Montague-fekély!
A gyûlölet betegség - férges szenvedély!
Elég! Elég! Folyton a szemetekben ég!
A gyûlölet, hordozzuk átkos bélyegét! Ebbõl elég!

(Montague-né) Átkot szór ránk száz dögkígyó! Vérlázító!
A név Capulet egyet jelent: a vak gyûlölet!
Elég! Elég! Ki minket mocskol, vesszen el!
A gyûlölet csak gyûlöletet érdemel!

(Capuletné) Apák, fiúk egymásnak így adják tovább!
A gyûlölet fertõz több nemzedéken át!

(Montague-né) Légy átkozott, egész fajod! Süket füleknek prédikálj! Szolgáld a Sátánt, ki mélybe ránt! Örömre, szépre ne találj!(Elég Elég)

(Capuletné & Montague-né) Nézd meg magad! A rabja vagy!
Vasdrótján rángat gyûlöleted! (Elég Elég)
Vélt igazságod csak habzó átok!
S nevében követsz el bûnöket!
A végítélet napja majd a tûzbe küld, pokolra hajt!
A gyûlölet oly végtelen, uralkodik a lelkeken!(Elég Elég)
Elég Elég Elég Elég

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Hahaha

(Dada)
Hahaha! Röhög itt a nép!
Hahaha! Semmit meg nem ért!
Mert a szerelem tenger érzelem, tüzes jégvirág. Barmok!
Hahaha! Röhögj csõcselék!
Annyit mondhatok, fogtok sírni még!
Rakás együgyû! Nektek egyszerû!
Vakok, süketek, meg nem értitek, ha a szív szeret!

(Benvolio)
Hahaha! Milyen figura!
Csuda öltözet, bájos frizura!
Tudd meg Rómeó, pont hozzád való,
Aki nõfaló, annak bármi jó, hozzád pont való!

(Kórus)
Van szép és csúnya fej, ám egyformán tüzel!
De bármi fennkölt mód beszél, a testi kéj az benne él!
Az kell, mi nincs nekik, vágyuk csak szenvedik!
De röhögnek, ha más szeret, nekik csak ez az élvezet!

(Dada)
Hahaha! Irigy kutya mind!

(Benvolio)
Vau-vau!

(Mercutio)
Benvolio!

(Dada)
Hahaha! Kezem rálegyint!
Sok-sok rosszbarát! Ennyi ostobát,
Féltékeny legyet látni nem lehet! Csupán köztetek!

(Mercutio)
Hahaha! Ez ám libido!
Eltalált talán Cupido!
Fura esemény, finom kislepény,
Ízes szerelem, mindig eleven, csókkal telt edény!

(Kórus)
Van szép és csúnya fõ, ám titkuk meglepõ!
Szerelem hajtja mindegyiket, hogy szép vagy rút, az egyremegy!
Az kell, mi nincs nekik, vágyuk csak szenvedik!
De röhögnek, ha más szeret, nekik csak ez az élvezet!

(Mercutio és Benvolio)
Van szép és csúnya fej, na de azért belül tudod mi kell!
Vannak szépek, csúnyák!

Van szép és csúnya fej, ám egyformán tüzel!
De bármi fennkölt mód beszél, a testi kéj az benne él!

Van (van) szép és csúnya nõ, ám (ám) titkuk meglepõ!
Szerelem hajtja mindegyiket, hogy szép vagy rút, az egyremegy!
(Szép és rút!)
Az kell, mi nincs nekik, vágyuk csak szenvedik!
De röhögnek, ha más szeret (más szeret), nekik csak ez az élvezet!

Van sok-sok szép és csúnya fej!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Hogy mondjam el?

Miért az én dolgom ez, hogy a barátom, ki szerelmes,
Tõlem tudja meg, az imádott lány halott?
Egyikünk sem készült rá, hogy a végsõ romlás jõ hozzá,
De az úgy zuhant a városra, mint egy hatalmas pók hálója!
Csupa király élt köztünk, sokat ökörködtünk, nevettünk,
De minden játék visszavág, egy se hozza vissza Júliát,
S nekem itt vinnem kell a hírt!

Hogy mondjam el, ha átölel? Ha kérdõn néz, figyel?
Hogy mondjam el, hogy a kedvese halott?
Hogy a boldogság csak volt? Véget ért az ifjúság,
Nem maradt más, csak egy barát!
Hogy mondjam el, miért pont nekem kell?
Hogy mondjam el?

Engem, aki árvaként cimborák közt utcán élt,
Hogy egy barát meghalt, árvává tett megint!
Mercutio énekét én elhittem, az élet szép,
De már néma, hangtalan, és én itt vagyok magam.
Csupa király élt köztünk, sokat ökörködtünk, élveztünk,
Legyen ellenség vagy jó barát, egy se hozza vissza Júliát,
S nekem itt vinnem kell a hírt!

Hogy mondjam el, ez õrület!
Én hogy mondhatnám el, hogy vége lett?
Hogy a kedvese nem él, hogy a jövõ mit sem ér?
Hogy a világ ellenünk, mostantól senki nincs velünk!
Hogy mondjam el, miért pont nekem kell?

Hogy mondjam el az iszonyú hírt, ha átölel?
Ha kérdõn néz, figyel, hogy mondjam el?
Hogy a kedvese halott? Hogy a boldogság csak volt?
Véget ért az ifjúság, nem marad más, csak egy barát!
Hogy mondjam el, miért pont nekem kell?
Hogy mondjam el? Hogy mondjam el? Óóó.. Hogy mondjam el?

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Holnap

(Capulet) Párisz! Megkapod most a lányom kezét!
Fiam! A legszebb rózsaszál a tiéd!
Tudom hű férj leszel, benned támaszra lel!
Bánatán átevez! Ez mindent helyretesz!
Tovább, holnap, tovább! Ez a nász meglesz!

(Capuletné) Te lány! Tudod, a papa nagyon szeret!
Figyelj! Párisz gróf megérdemli kezed!
Hiszen oltalmat nyújt, te meg szülsz majd egy fiút!
Boldog életre lelsz, csak ennyi kell ehhez!
Tovább, holnap, tovább! Ez a nász meglesz!

(Capulet) Miért nincs egy boldog szavad?

(Júlia) Egy lány csak szót fogadhat!

(Capulet és Capuletné) De miért sírsz? Oly sima ez!
Hisz vár egy új, boldog élet!
Tovább, holnap, tovább! Ez a nász meglesz!

(Júlia) Dadus! (Holnap!) Az apám Párisz grófnak ígért! (Ez a nász meglesz!)
Dadus! (Holnap!) Miért kell hozzámennem, miért? (Már nõül vesz!)
Megölöm magam! (Holnap már nõül vesz!) Párisz nem lehet uram!
Engem köt az esküszó! Férjem van, Rómeó!

(kórus) Holnap már nõül vesz! Jobbat sehol se lelsz!

(Dada) Mondd, hogy tudnád szeretni azt, ki képes volt ölni?
Az Istenért, ne ellenkezz! Menj Páriszhoz, és ne kérdezz!

(kórus) Tovább, holnap, tovább! Ez a nász meglesz!
Ez a nász meglesz holnap! Ez a nász meglesz holnap!

(Júlia) Hol az út? Hol a fény? A kiút? A remény?

(kórus) Az apád már döntött, a szava szent!

(Júlia) Nem!

(kórus) Tovább, holnap, tovább! Ez a nász meglesz!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Jogod nem volt

Mercutio:Azt beszélik itt, Romeot megkéselik.
S hogy megérdemli ám,mert csókolt ostobán.
Benvollio:Azt beszélik,ó,áruló lett Romeo!Dúl-fúl két család!És vért hörög Tybalt.
Mercutio:Oly rémes helyzeted!
Benvollio:Te észre sem veszed,a föld felett lebegsz,de súlyos böjtje lesz!
Együtt:Jogod nem volt!
Romeo:Ne szövegelj jogról itt!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Jogotok itt hozzám nincs!
Mercutio és Benvollio:Szíved hol volt?
Romeo:Szerettek-e,nem tudom!
Mercutio és Benvollio:Eszed hol volt?
Romeo:Előttetek nincs titkom!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Esztelenek mindketten!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Magamat nem szégyenlem!
Mercutio és Benvollio:Szemed hol volt?
Romeo:Ez az út az egyetlen!
Mercutio és Benvollio:Ez egy szennyfolt!
Romeo:Bizzatok meg énbennem!
Mercutio:Azt mondják,a baj,hogy capu let a csaj...kin átment Romeo,a kapus nőfaló!
Benvollio:Két család a tét,ennyit nő soha nem ért!Mentsd meg,mi menthető és Rózát vedd elő!
Mercutio és Benvollio:Oly rémes helyzeted,te észre sem veszed.A föld felett lebegsz,de súlyos böjtje lesz!Jogod nem volt!
Romeo:Hogyha szeretsz nincs korlát!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Így legyőzhetsz minden mást!
Mercutio és Benvollio:Szíved hol volt?
Romeo:Ezt a csodát vártam én!
Mercutio és Benvollio:Eszed hol volt?
Romeo:Nekem miért nem hisztek?
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Amit hoztok testvérek!
Mercutio és Benvollio:Szemed hol volt?
Romeo:Szabad vagyok úgy,mint ti!
Mercutio és Benvollio:Ez egy szennyfolt!
Romeo:Miért muszáj ítélni?
Mercutio és Benvollio:Persze a sors rendezte így!
Romeo:Persze a sors rendezte így!
Mercutio és Benvollio:Na de miért egy gazdagember lányát?
Romeo:A sorssal nem nyithatsz vitát!
Mercutio és Benvollio:Mikor minden nő csak rád várt!
Romeo:Nem,nem,ó,nem!
Mercutio és Benvollio:Ne menj a jégre,gondold át!
Romeo:Válalnom kell az életem,ő kell nekem,más nem!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Amit mondtok szép maszlag!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Féltékenyek vagytok csak!
Mercutio és Benvollio:Szíved hol volt?
Romeo:Hol a közös sok balhé?
Mercutio és Benvollio:Eszed hol volt?
Romeo:Lehet-e hogy nincs többé?
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Hát a kölyökkor hol van?
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Veletek én egy voltam!
Mercutio és Benvollio:Szemed hol volt?
Romeo:Sokat fogadkoztunk rég!
Mercutio és Benvollio:Ez egy szennyfolt!
Romeo:Hogy mi sosem válunk szét!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Gonosz dolog nem történt!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Bocsánatot miért kérnék?
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Veletek lettem valaki,de!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Senki vagyok nélküle!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:Senkit nem árultam el!Így a bocsánat sem kell!Nincs senkim,ha ő nincs!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!
Romeo:És nem vagyok én sem!
Mercutio és Benvollio:Jogod nem volt!...Nem!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Júlia búcsúja

Így a földön nélküled itt maradnom nem lehet!
Most, hogy nem vagy már, te drága, nincs jogom, hogy én legyek!
Hogy mi lesz velem, s vele, nincs senkinek hozzá köze!
Egy szerelmespár szép halála, fény és füst a semmiben!
Tarts hát, Rómeó úgy, ahogy én téged!

Hagytátok, hogy így legyen! Mit nektek a szerelem!
Éljetek haragba, kínba, várnak rám a semmiben!
Várj rám, Rómeó, egy perc, és követlek csendben!

Szerelmem, szerelmem! E szó elmúlt e percben!
De nem fél a szívem, ha édes ajkad nem felel, nincs új nap, ami érdekel!
Szerelmem, szerelmem! Csak várj, követlek csendben!
A múltam csak álom, ha csókod érzem ajkamon, a földi létet itt hagyom!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Lehetsz király

( Rómeó )
Lehetsz király, hiába vagy!
A mosolyod úgyis az arcodra fagy.
Királynak lenni, az mámorító,

(Mercutio és Benvolio)
De mi tudjuk azt, mi az igazi jó!

(Benvolio)
Szegény fiúk ott legfelül,
Talpig aranyban, de tökegyedül.
A hatalom nyûg, csak ostoba lánc,
Amíg itt lenn folyton szabad a tánc!

(kórus)
Mámort hoz és kéjjel kínál szembe száj és bájos szempár!
Csókja csattan, lába röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren!
és ahol jobban esik,az sem baj, ha meg is lesik!
Tedd azt, amit élvezel, bizsergesd a tested-lelked!

(Mercutio)
Uralkodók, ostoba mind!
Ablakból nézik, hogy mi van itt kint!
A Naptól is óvják maguk odabenn,
Fogalmuk sincs róla, mi a szerelem!

(Rómeó)
Ezek ott fenn, nem tudnak mást, (nem tudnak mást)
Tenyérnyi föld miatt ölik egymást. (ölik egymást)
Mire való a harc, a viszály?

(Rómeó, Mercutio és Benvolio)
Ha kimaradunk, nekünk az a király!

(kórus)
Mámort hoz és kéjjel kínál szembe száj és bájos szempár!
Csókja csattan, lába röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren!
(Élj, ahogy jól esik, az sem baj, ha meg is lesik, tedd, amit élvezel!)
és ahol jobban esik, az sem baj, ha meg is lesik!
Tedd,azt amit élvezel, bizsergesd a tested-lelked!

Mámort hoz és kéjjel kínál szembe száj és bájos szempár!
Csókja csattan, lába röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren!
Élj ahogy, jobban esik, az sem baj, ha meg is lesik!
Tedd,azt amit élvezelt, bizsergesd a tested-lelked!

Mámort hoz és (Mámorít, kínál minden bájos szempár!) és kéjjel kínál szembe száj és bájos szempár!
Csókja csattan, lába röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren!
(Élj, ahogy jobban esik, az sem baj, ha meg is lesik, tedd, amit élvezel!)
Élj, ahogy jól esik, az sem baj, ha meg is lesik!
Tedd , amit élvezel, bizsergesd a tested-lelked!
Mámort hoz és (Mámorít kínál minden bájos szempár!) kéjjel kínál szembe száj és bájos szempár!
Csókja csattan, lába röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren!
(Mámorít, kínál!)
Élj, ahogy jól esik,az sem nem baj, ha meg is lesik!
Tedd, amit élvezel, bizsergesd a tested-lelked!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Méreg

Julia: Síromban rémálom támad reám, csontok közt,férgekkel fekszem.
Talán lesz-e ébredés? Vagy tévedés?
Boldogság, házasság, sok lázas szó.
Miért kell-e színjáték?
Mond Romeo!
Lesz-e ébredés?
Vagy tévedés?
Nincs más, ha játék kell, játszunk nekik.
Új élet vár ránk, ha meghalok kicsit...
Rád így várok!
Itt e méreg segít...

Kórus:Szép álom, mély álom.
Jöjj el hozzá új élet!
Boldogság így talál rá.
Lesz ébredés, nem tévedés.....

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Mi lesz az ár?

(Capulet)
Mi lesz az ár?
A gyilkosságért vajon mi jár?
Lehet-e más bűntetése
Mint a halál?!

(Montague-né)
Fiam is ölt
Ám ezt Tybalt tette előbb!
Az átkozott
Legyilkolta Mercutio-t!

(herceg)
Iszonyú tett!
Az én vérem is odaveszett!
Hogyan történt?
Halljam tüstént!

(Rómeó)
Téboly ez, én esküszöm!
Mercutio-t ledöfte
Nem volt bosszúhoz közöm
S most én lettem az eszköze
Ő meghalt kezemben
Én gyilkos gép lettem

Ti itt mind, képmutatók!
Bíráskodni akartok?
Pedig csak is tőletek
Származott e szörnyű tett!
A bűnünk közös vétek
Itt ennyit ér az élet...ó!

(kórus)
Mi lesz az ár?
A gyilkosságért vajon mi jár?
Lehet-e más bűntetése
Mint a halál?!

Mi lesz az ár?
A gyilkosságért vajon mi jár?
Lehet-e más bűntetése
Mint a halál?!

(herceg)
Iszonyú tett!
Az ostobaság idevezet!
A múltbéli gőg
Romlást terjeszt!

(kórus)
Mi lesz az ár?

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Miért fáj?

Kavargó, lázas emberek, arcukon percnyi élvezet.
Tombol a vágy mindenkiben, mitõl lett mindez idegen?
Szorít belül, és nem tudom, mi ez a görcsös fájdalom,
Mi ez a kínzó gyötrelem, ami rámtört hirtelen?

Miért fáj? Miért fáj?
Miért reszket a szívem, hogy szétporlad hitem?
Minden álmunk megkövül, s a semmibe merül a lét!

Miért fél, szorít itt benn a szív?
A lelkem miért remeg, hogy minden, minden tönkremegy?
És vár egy jégvilág, hol csak szél penget gitárt!

Sok régi társ, sok jó barát, ki hozzám mindig közel állt,
Oly furcsa, miért nem érzitek az itt ólálkodó halált?
Nevetünk folyton mindenen, tréfákat gyártunk szüntelen!
De lám a híres Rómeót legyûri most a félelem!

Miért fáj? Miért fáj?
Miért retteg a szívem, hogy szétporlad hitem?
Minden álmunk megkövül, s a semmibe merül a lét!

Miért fél, szorít itt a szív?
A lelkem miért remeg, hogy minden, minden tönkremegy?
És vár egy jégvilág, hol csak szél penget gitárt!

Miért fáj? Miért fél, ó, a szív?
A lelkem, a lelkem miért remeg?

Miért fél? Szorít, itt a szív!
A lelkem miért remeg, hogy jégvilág vár?
Egy dermedt temetõ! Egy gyászos, hófehér mezõ!

Miért fél, szorít, itt a szív?
A lelkem miért remeg, hogy minden, minden tönkremegy?
És vár egy jégvilág, hol csak szél penget gitárt!
Miért fél a szív?

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Minden szerelem vak

( pap ) Minden szép szerelem vak!

(Rómeó) Ám csak így édes a holnap!

(Lõrinc barát) Az én szívem az Úré!

(Júlia) Az enyém Rómeóé!

(Lõrinc barát) Ez a vágy szíveket tép!

(Rómeó) Érte én meg is halnék!

(Lõrinc barát) Lángra gyúl s kifullad!

(Júlia) Új erõt és reményt ad!

(Rómeó) Szerelem szép szivárvány!
Ezer színt hordoz fátylán!
Mint egy lobogó!

(Rómeó és Júlia) Adj most össze hát, kell az esküvõ, a
házasság!

( pap ) Ebbõl baj lehet, félek!

(Júlia) Ez a fény, ezért élek!

(Rómeó) Csillagfény az éjben!

(Rómeó és Júlia) Szerelem benn a szívben!

( pap ) A szívben!

(Rómeó) Tenéked itt az Úr, engem Júlia ott vár!
Mit kérsz tõlünk ezért, mondd meg, mi lesz
az ár!

Segíts, jó atyám!

(Júlia) Áldást kitõl nyerünk?

(Rómeó és Júlia) A városnak is jó, hogyha megesküszünk!
Nincsen sok idõnk, ez a pillanat dönt!
Hisz bárányok vagyunk itt a farkasok közt!

(Rómeó) Ma éjjel Júliát kéne öleljem én!
Hogy így találjon ránk majd a hajnali fény!

(Rómeó és Júlia) Kérünk hát!

(kórus) Ez a vágy hogyha éltet, vele nyersz örök
létet a síron túl
Megsegít az Úr! Megsegít, ha kéred, kérjük
hát

(Rómeó és Júlia) Nézz most ránk!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Mit ér a hit?

Lõrinc barát (Földes Tamás)

Mit ér a hit? Hogy higgyek én, ha nem segít?
Miért hagytál, Uram, minket el? E kín mondd, miért kell?
Hisz ismersz nagyon rég, a lelkem a tiéd!
Teérted megtagadtam én a test gyönyörét!
De békénk odalett, itt már bealkonyul!
Mert a szeretet helyett a pusztulás az úr!
Én úgy irigylem mind, kinek hite erõs vár!
De gyarló lény vagyok, kit elborít az ár!
S hitért kiált!

Mit ér a hit, ha hagytad mind e szennyet itt?
Kiirtja magát az ember, e kín mondd, miért kell?
Hisz hirdettem a jót a híveid elõtt!
Mind titkairól gyónt, s az én terhem csak nõtt!
De egyre nehezebb és fájdalmasabb lett!
De nem bírom tovább, egy bûnös így kiált:
Ez mind az én hibám, hisz tõlem lett e frigy!
De egyedül hagytál, mondd, miért akartad így?
Az önvád szorít!

Hisz nem is olyan rég nem káromoltalak!
És kéznél voltak mindig az ájtatos szavak!
Az élet nem nehéz, a szeretet elég!
De az evangélium most bennem porig ég!
Ó Isten messze fenn, ki mit se tud, se lát!
Tekints végre rám, és egy õrültet találsz!
És mindent megbánsz!

E kín mondd, miért kell?

Mit ér hát a hit, ha hagytad mind e szennyet itt?
Kiirtja magát az ember, e kín mondd, miért kell?
Mit ér a hit? Hogy higgyek én, ha nem segít?
Ha Isten mindig eltaszít, a hit semmit sem ér így!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Oh, magas ég!

Dada (Náray Erika); Lõrinc barát (Földes Tamás)

(Dada)
Atyám, segíts! Az én szerelmes Júliám belehal, ha nem láthatja többé Rómeót! Belehal!
Nem változik semmi sem, átok ül a lelkeken!
Szegény árva Júliám, nászod gyásszá válik tán!
Tudom, földre sújt a fájdalom, de véled hordozom!
Oh, magas ég! Miért nincs menedék?
A szívünk miért kõ? Csupa kõ és jég?
Mondd, Uram, hol jársz most?
Miért kell, hogy szolgád eltaposd?
Miért kegyetlen annyi ember?
Miért örvénylik bosszútenger?
Szánj meg, Uram! Térden állva kérlek!

(Lõrinc barát)
Fuss Júliához, mire vársz? Vigaszt csak ott találsz!
Mantovában életed, hidd el, újrakezdheted!
Bízd, hogy Júlia majd megvár, szerencsétlen pár!
Oh, magas ég! Oh miért, hogy e nép csak bûnöst kíván?
Látni még és még? Hány ima kell hozzá, kitől nyer bocsánatot rá?

(Dada és Lõrinc barát)
Szólj, ki minket teremtettél!
Miért nem hagyod lemosnunk a vért?
Miért kell hát így, mocsokban élnünk?

(kórus)
Oh, magas ég! Miért nincs menedék?
A szívünk miért kõ? Csupa kõ és jég?
Mondd, Uram, hol jársz most?
Miért kell, hogy szolgád eltaposd?
Miért kegyetlen annyi ember?
Miért örvénylik bosszútenger?
Szánj meg, Uram! Térden állva kérünk!

Oh, magas ég! Oh miért, hogy e nép csak bûnöst kíván?
Látni még és még? Hány ima kell hozzá, kitől nyer bocsánatot rá?

Szólj, ki minket teremtettél!
Miért nem hagyod lemosnunk a vért?
Miért kell hát így, mocsokban élnünk?
Szólj!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Pacsirta

Rómeó (Dolhai Attila); Júlia (Szinetár Dóra)

(Rómeó) Légy erõs, Júlia! Pacsirta szól, úgy sír a hangja!
A törvény átkozott hatalma ûz most innen el!

(Júlia) Ne menj még, Rómeó! Csak fülemüle szól az ágon!
Az õrület közel van, érzem, most szorítsd még kezem!
Nem akarok, nem is tudok így élni tovább!
Így tarts, kérlek, míg vége nincs az éjnek,
Átfogva téged, meghalni véled!

(Rómeó) Téged, téged akarlak, míg csak élek!
Hát maradok, ha kérsz, bár halálom lehet! Míg ránk nem rontanak, én melletted leszek!

(Júlia) Oh, nem! Kérlek! Kint vár az élet!

(Rómeó és Júlia) Így tarts, kérlek, míg vége nincs az éjnek,
Átfogva téged, meghalni véled!
Átfogva téged, meghalni (végül!) véled!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Párbaj - Mercutio halála

Mercutio (Bereczki Zoltán); Tybalt (Szabó P. Szilveszter); Benvolio (Mészáros Árpád Zsolt); Rómeó (Dolhai Attila)

(Mercutio) Tybalt, Tybalt, mi lesz veled?
Tybalt, Tybalt, nem lesz szíved!
Kivágom, megsütöm, felnégyelem,
És koncként a kutyáim elé vetem!
Nem zavar többé e pökhendi arc!
Sem az a genny, amit folyton szavalsz!
Tybalt, Tybalt, jobb ha beszarsz!

(Tybalt) Mercutio! Nézz magadra! Tetves féregként taposlak porba!
Te marionett! Te jancsibohóc! Feltöltött bûzbomba, te takonypóc!
Már kölyökként vártam a pillanatot, hogy szívedbe
mártsak egy vasdarabot! Mercutio még ma halott!

(Rómeó) Õrült emberek állj, ehhez nincs jogotok!
Hogyha öltök a törvény is pusztulni fog! Netovább!

(kórus) Élj! Szabadon élj! Az élet a cél, nem a halál!
Ám vádol a szó, pusztul a jó, tenni muszáj! Óvd azt, aki él, közel a cél, a gyõzelem vár!

(Rómeó) Ne harcolj, ne gyûlölj, elég legyen!
Barát kell, család, és szerelem!
Miért ûz bosszúvágy, mondd! Itt a pokol tátong!

(kórus) Élj! Szabadon élj! Az élet a cél, nem a halál!
Ám vádol a szó, pusztul a jó, tenni muszáj!

(Tybalt) Gyáva szívtipró, Állj! vedd fel végre, a harc nem fáj (Küzdelem vár!)
A halálnak terád ma van ideje, fogadd el hát, ölelkezz vele!

(Rómeó és Benvolio) Nem! Óvd meg a létünk! Szép öregkort éljünk!

(Mercutio) Gyûlöl minket régóta már!
Nem, Rómeó, itt nincs megállj!
Gyáva kutya ez! Nem harap!
Ugat! De csak a szája nagy!

(Tybalt) Ostoba ripõk! Te szókirály!
Ha az utolsó játékom megtalál,
Vinnyogó gazember, kezem elér!
Megfizetsz az összes bûnödért! Hah!

(Mercutio & Tybalt) Jöjj! Vár rád a végzet! (Szép) Nem színház az élet! (Élj! Élj! ..)

(Mercutio) Ah! Jaj! Mercutio rád vár! (nyög, ordít)

(kórus) Élj! Szabadon élj! Az élet a cél, nem a halál!
Érts emberi szót, lásd meg a jót, ez a szabály! Élj! Élj! Élj!

(Rómeó) Mercutio! Mercutio!

(Mercutio) Pusztuljon mind a két család!

(Rómeó) Megsebesültél! Mutasd!

(Mercutio) Hogy egy kutya, egy macska, egy patkány, egy egér karmoljon halálra, á!

(Rómeó) Biztos csak egy karcolás! Mutasd!

(Mercutio) Rómeó, mindig ügyetlen voltál! Miért ugrottál közénk? Ah! Ha-ha-ha! Látod? A lét csupán egy karcolás!

(Rómeó) Mercutio! Én..

(Mercutio) Bocsánatot ne kérj! Azt csak gyermek teszi! És Júlia egy férfit szeret! Szeresd hát õt! Mert azt adhatja neked, amit egyetlen nõ sem ezen a világon! Minden jót, Rómeó!

(Rómeó) Mercutio! (Mercutio!) Mercutio! Mercutio, ne mondd ezt!

(Mercutio) A porban végzem én, te kezeid között!
Veled testvér, mi lesz, ha én elköltözök?
Most meghalok, hogy te élj! De követsz majd talán!
Ne félj, köszöntelek ott, a Semmi túlpartján! (Mercutio!)
Itt tovább megy a harc! De csakis nélkülem!
Mint király távozom kutyák közül, ó, igen!
De megátkozom én most egész Veronát!
Rómeó! Féltelek! Az igaz utat járd!

(Rómeó) Mercutio! (Mercutio!) Mercutio.. ne hagyj itt, testvérem! Mercutio!
Mondd, ki fejti meg lelked sok féltett titkát?
Miért, uram, mondd miért pokol a lét? Ó! Tybalt! Tybalt!

(Capuletné) Tybalt! Tybalt!

(Rómeó) Miért, uram, mondd miért pokol a lét?
Isten veled, barátom! Isten veled!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Párisz halála

Rómeó (Dolhai Attila); Párisz (Homonnay Zsolt)

(Párisz) Rómeó!

(Rómeó) Párisz!

(Párisz) Számûzött gyilkos!

(Rómeó) Egy halálra szánt ember!

(Párisz) Nem térhetsz vissza a törvény szerint,
Hogy szárazon megúszod, csak azt ne hidd!
Kövess bitang, vagy megöllek én!

(Rómeó) Könyörülj, hadd legyek vele most egyedül!
Arat már a halál, rád is vár, menekülj! Netovább!
Élj! Szabadon élj! Az élet a cél, nem a halál!
Érts emberi szót, lásd meg a jót, ez a szabály!
Óvd, azt, aki fél, szeresd ki él, mind békére vár!

(Párisz) Most mirõl papolsz, te szépfiú? Hullagyalázó Montague!
Jöjj, harcolj, mint férfi! Jöjj, ne merj kitérni!

(Rómeó) Élj! Szabadon élj! Az élet a cél, nem a halál!
Érts emberi szót, lásd meg a jót, ez a szabály!

(Párisz) Sosem értheted azt, amit érez e szív!
Nem! A menyasszonyom az a ravatalán!
Ki hûségesen itt vár reám!
Nincs kiút e bajból, vagy kövess vagy harcolj!

(Rómeó) Õrült beszéd minden szavad, mert õ az én hitvesem!

(Párisz) Nyomorult féreg, védd magad! Ha meghalok, te is jössz velem!

(Rómeó) Korán távozunk, túl korán! De legyen így, ha más út nincs!

(Párisz) Egyek vagyunk a sír jogán, együtt megyünk pokolra is!

(Rómeó és Párisz) Jöjj, vár rád a végzet! (Szép!) Nem színház az élet!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Szeme tűzben ég

Dada (Náray Erika)

Én neveltem fel, szívvel, sõt tejjel is!
Csúf egy béka volt, hízelgõ kis hamis!
De látva mosolyát, imám az égre szállt,
Úgy kértem Istenem, élete szép legyen!
S Júlia felnõtt!

Szeme tûzben ég! Elárulja szíve!
Milyen boldog, nézd! A gyermekkornak vége!
Én nem vagyok más, csak egy bajka, egy társ!
Az anyja nem én vagyok, csak az, ki érte sírni fog!

Szeme tûzben ég! Táncol már ha lép! Milyen boldog, szép!

Itt e sok pimasz, s közöttük Rómeó!
De ez a fiú más, olyan elragadó!
Csak rájuk nézek és, nyár van és napsütés,
Földre szállt mennyország lehetne Veronánk!
Hisz Júlia egy angyal!

Szeme tûzben ég! Elárulja szíve!
Milyen boldog, nézd! A gyermekkornak vége!
Állnak a cél elõtt, két gyönyörû felnõtt!
A lelkük most egybeforr, jöhet egy áldott békekor!

Szeme tûzben ég! Elárulja szíve!
Milyen boldog, nézd! A gyermekkornak vége!
Istenem adj erõt, tudjam vezetni õt!
Itt ez a bátor két gyerek, szerencsés révbe érjenek!

Szeme tûzben ég! Táncol már ha lép! Milyen boldog, szép!

Milyen boldog, szép!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Szívből szeretni

(Rómeó)
Szívbõl szeretni híven! Nincs szebb, égni e tûzben!
Együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!

(Júlia)
Szívbõl szeretni annyi, érte mindent föladni!
És szállni, fent sólyomszárnyon szállni, áldást találni!

(Rómeó és Júlia)
Égig emeld a szíved! Száguldj, szerelmünk hirdesd!
Így nyer értelmet végleg álom, boldogság, élet!

(Kórus)
Szívbõl szeretni híven! Nincs szebb, égni e tûzben!
És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
Szívbõl szeretni mámor, elvész közel s a távol!
És érezd, a szíved lángol, eltûnt a múlt a mából!

Szívbõl szeretni annyi (szeretni szívbõl), érte mindent föladni (szállni, csak szállni)!
És szállni, fent sólyomszárnyon szállni, áldást találni (áldást találni)!

Szívbõl szeretni híven (szívbõl szeretni)! Nincs szebb, égni e tûzben (égjünk e tûzben)!
És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
Szerelem!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Vár reánk a mindenség

Vár reánk a mindenség
Rómeó (Dolhai Attila); Júlia (Szinetár Dóra)

(Rómeó) Egy álomból jön õ, a vágyott múlt, jövõ!
Mindenség, föld és az ég, õérte még halni se félnék!

(Júlia) Szikrázó pillantás! Szeme izzó parázs!
És csak néz, pokol angyalaként,
Ki az emberekért földre hozta a fényt! Csak néz!

(Rómeó) Úgy szeretsz-e majd, mint én?
Jössz-e vélem, hol vár a fény?

(Júlia) Szeretsz-e mindig, felelj!
Halálunkig, a végsõ percig!

(Rómeó) Míg csak élünk, és tovább, bármi ér!

(Júlia) Szívünk annyi vágy után révbe ér!

(Rómeó és Júlia)Ítéletnapig, s tovább! Véghetetlen idõkig még!
Õrzi titkunk fenn az ég, vár reánk a mindenség!

(Rómeó) Úgy szeretsz-e majd, mint én?
Jössz-e vélem, hol vár a fény?

(Júlia) Szeretsz-e mindig, felelj!
Halálunkig, a végsõ percig!

(Rómeó) Míg csak élünk, és tovább, bármi ér!

(Júlia) Szívünk annyi vágy után révbe ér!

(Rómeó és Júlia)Ítéletnapig, s tovább! Véghetetlen idõkig még!
Õrzi titkunk fenn az ég, vár reánk a mindenség!

Rómeó és Júlia - Operettszínház : Verona

(Verona hercege)
Ki véletlenül erre jár, egy furcsa, vad várost talál.
A szép Verona nem vitás, a többinél kicsit más!
Egy össze-vissza utazott, és mindent végig olvasott.
Nem segít a sok tudás, a mi Veronánk más!

Mert ez a nép itt nem olyan, hogy békében éljen boldogan!
A vérében a harc, a láz, a mi városunk más!

Őrült világ, bûbájos világ!
A város itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat!
Két család folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály!
Hogy legyek bölcs és józan én, egy hordó lõpor tetején?

(Kórus)
Egy szédült világ! Egy õrült világ!
A szép Verona így köszönt, vigyázz, a bosszúvágy elönt!
Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok.
Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?

(Verona hercege)
Egy õrült világ!

Hiába kérés, könyörgés, hiába súlyos büntetés!
Mindent megteszek, de itt már semmi nem segít!
Hát akkor jöjjön a vasszigor, jöjjön az ostor, szolgasor!
A szép szóra e sok lator már rá sem hederít!

Mert ez a nép itt nem olyan, hogy békében éljen boldogan!
A vérében a harc, a láz, a mi városunk más!

Szédült világ! Egy õrült világ!
Veronát vérben fürdeti, az ember meddig tûrheti?
Hogy folyton félelemben él, hogy itt a törvény ennyit ér.
Miért van hogy ereinkben itt, vér helyett gyûlölet folyik?

(Kórus)
Egy szédült világ! Egy õrült világ!
A szép Verona így köszönt, vigyázz, a bosszúvágy elönt!
Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok.
Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?

Világ, bûbájos világ!
A város itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat!
Két család folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály!
Miért van hogy ereinkben itt, vér helyett gyûlölet folyik?

Egy szédült világ! Egy õrült világ!
A szép Verona így köszönt, vigyázz, a bosszúvágy elönt!
Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok.
Lehetnénk földi mennyország, hát belül miért a pokol rág?

(Verona hercege)
Õrült, szédült, õrült világ!