Ossian : 15 perc

Tizenöt perc minden embernek jár,
Tizenöt perc alatt kész egy új szupersztár,
Tizenöt perc nagyon hosszú idő,
Szerelmek múlnak el, változhat a jövő.

Bármit megtehetsz,
Mindent megnyerhetsz,
Mindent eljátszhatsz,
Játszva meghalhatsz.

Száz és száz gyors szívdobbanás,
Tegnap és holnap között tranzit állomás,
Száz és száz fontos változás,
Élet és létezés közt nincs megalkuvás.

Tizenöt perc néha nagyon kevés,
A sorsod döntöd el vagy az utad végére érsz,
Tizenöt perc arra sosem elég,
Hogy tornyot építs fel, de percek alatt leég.

Bármit megtehetsz,
Mindent megnyerhetsz,
Mindent eljátszhatsz,
Játszva meghalhatsz.

Száz és száz gyors szívdobbanás,
Tegnap és holnap között tranzit állomás,
Száz és száz fontos változás,
Élet és létezés közt nincs megalkuvás.

Ossian : A bátrakért

Néhanap velük álmodok,
Hangjukat hallom, szólnak: "Itt vagyok."
Hómezők, a sár alatt,
Völgyekben, dombokon nyugszanak.
Testüket, vérüket, könnyeiket,
őrzi föld, végtelen tengerek.
Izzik fenn a láthatár,
A tiszta szél, lelkükért sóhajt már.

Refrén:
Kelet felől, hegyek felett,
Bíborszínű, szép szörnyeteg,
Felkel a Nap, aranyat ad,
Széppé teszi álmaikat.

Néhanap velük álmodok,
Lelkükkel szállnak sasok és angyalok.
Elhamvadt a Tűzvihar.
Csend van már, semmi zaj nem zavar.

Refrén:
Kelet felől...

Mondhatod: a semmiért,
én azt mondom: a Holnapért.
Mondhatod: száz rossz ügyért,
én azt mondom: a Bátrakért... szól a dal.

Virágból vér fakadt,
A Sors-vonal megszakadt.
Megvívták a harcot, álmodják az álmot.
A semmiben csendesen,
Pihennek jeltelen.
Lenn a földben, benn, legmélyen a szívemben.

Ossian : A Föld fekete doboza

Mennydörgés
Vészjelzés
A mentőcsónak nincs még kész
Vad vihar
Bajra baj
Fennmarad tán néhány dal

Emlékmű
Memento
Ha elsüllyed a Föld-hajó
A Rock n' Roll száz arca
Földünk fekete doboza

A gondolat
Az indulat
Eltűnik egy perc alatt
Álmaink
A verseink
Filmjeink és dalaink

Emlékmű
Memento
Ha elsüllyed a Föld-hajó
A Rock n' Roll száz arca
Földünk fekete doboza

Megmarad
Memento
Ha elsüllyed a Föld-hajó
Rock n' Roll rakéta
A Földnek fekete doboza

Ossian : A heavy metal születése

1.        Tudtam, hogy egyszer eljön, évekig csak vártam,
Nem bíztam így még semmiben, most minden együtt van.
Elektromos fázis a testem, hangerő a lelkem,
A fémzene démona vasmarkában tart, nem enged el.
A zenénk addig lesz majd, amíg segítesz, hogy szóljon,
Elpusztul nélküled, gyere!

R. Nézd, ez nem más, mint a föld és az ég,
A tűz, s a víz, ha összeér,
És együtt lassan összeáll,
Ennyi a heavy metal!

2. Hamis gyémánt ha csillog,
Mosolygok a csendben, nem érdekel.
Eldönt az idő mindent majd,
Rájössz te is.

R.

3. Valahol, valamikor ez a zene rám talált,
Mennyország és Pokol, a semmi határán.
A rock'n'roll közös jelét magamon hordom,
Nem bánom, hogy a külvilág bármit szónokol,
Nem bánok semmit se én.

R.

Ossian : A hosszú álom

Közel a Föld oly végtelen a nyugalom
Álomtalan a leghosszabb álom
Elmerül csak a súlytalan lebegés
Szárnyatlanul az utolsó repülés

Szép arcát gyengéd nap csókolja
Hozzá hajol a erdő lombja
Szél szelid szava búcsúztatja
Felkészítti az útra

Ahonnan senki soha
Nem küld jelet nem tér vissza
Hiába várom,
Tudom örök a hosszú álom

Nincs többé düh és nincs többé már fájdalom
Porszemmé válik bármilyen hatalom
Lezárt szemét az esti lágy eső mossa
Béke és csend, harmónia

Szép arcát gyengéd nap csókolja
Hozzá hajol a erdő lombja
Szél szelid szava búcsúztatja
Felkészítti az útra

Ahonnan senki soha
Nem küld jelet nem tér vissza
Hiába várom,
Tudom örök a hosszú álom

Ossian : A könyv

Romba dőlt "szép" jövőben
Egy könyv a véres földben
Túlélők körbeállják
Végigcsodálják

Forgatják fagyoskodva
Átnézik álmélkodva
Olvassák, lapozgatják
Vállukat vonják

Büszkeség, nagy szavak
A vihar hangja hangosabb
Szép mesék, gondolat
Mennyi marad?

Értetlen csendben állnak
Megváltó szóra várnak
Gép adta parancsszavak
Oldják gondjukat

Dermesztő atomtélben
Arcok boldog körben
Egy gondot holnapra űz
A könyvből gyújtott tűz

Büszkeség, nagy szavak
A vihar hangja hangosabb
Szép mesék, gondolat
Mennyi marad?

Büszkeség, szép szavak
Helytállás és alázat
Nagy csodák, gondolat
Mennyi marad?
Szép szavak, büszkeség
Tisztesség és gyengédség
Nagy csodák, barátság
Soha el nem ég!

Ossian : A láthatatlan háború

Megöl az Élet, hogyha hagyom,
Lovagolunk a szavakon.
Hiábavaló Szó-Rodeó,
Tettek nélkül semmire sem jó.
Láthatatlan penge-éles kés,
A letagadott összeesküvés,
Más lett minden, de ugyanaz a lényeg:
Jó helyen jársz, ha a bajt keresed.

Refrén:
Földön élek, de csillagokra nézek.
Hordom a keresztemet.
Csak egy dal: apró diadal,
Érthet, aki érteni akar.

Békejobb helyett balhorgok jönnek,
Oldalba rúgnak, hátadba döfnek.
Egyre nő a veszteséglista,
Illúziók hosszú sora.
Rágalmazók, fosztogatók,
Díjakat egymásnak osztogatók,
Árcédula mindenen:
Tárgyakon és embereken.

Refrén:
Földön élek...

Ossian : A magam útját járom

Hányszor és hányan mondták: "nem sikerül"
Célom és összes álmom a semmibe merül
Mégis elindultam, a semmiből kezdtem el
Határt, mit mások szabtak, nem fogadhattam el

Megyek, míg mehetek én
Míg rámköszön a Fény

Refr.:
Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Hibáim, vétkem, bűnöm: meggyóntam rég
Mentségem nincs más semmi, csak az őszinteség
Ne várd, hogy megváltozzam, túl késő már
Porból a porba tartok, de pár boldog nap még jár

Megyek, míg mehetek én
Míg rámköszön a Fény

Refr.:
Túl a sok-sok álmon...

Az utca volt az én iskolám
Szöges ostor a Bibliám
A fizetségem, hogy élhetek
És még remélhetek
A mostoha idő tanított
Hogy legfőbb jog az Ököljog
S ha elárulnak, majd megszokod
Nem nagy dolog

Ossian : A mérgeskígyó

Tízezer voltnyi nagyfeszültség
Eleven élõ veszély
Terveit soha nem adja fel
A kígyó köztünk él

Hátulról támad a rágalmazó
Gyilkos döfés a szó
A sötét mélybõl les reád
Az alkalmas percre vár

Az irgalom veszélyes fegyver
Pusztítsd a kígyót hát el
Hogy soha ne keljen félni tõle
Csak így érheted el

Mérgeskígyó

Ha elérsz valamit az életben
Biztos, hogy rád talál
Nem tûri ki nem a földön csúszik
És nála többre vár

Irígység marja hideg lelkét
De soha nem vallja be
Tiszta elvekrõl, igazságról
Frázisokat sziszeg neked

Az irgalom veszélyes fegyver
Pusztítsd a kígyót hát el
Hogy soha ne keljen félni tõle
Csak így érheted el

Mérgeskígyó

Az irgalom veszélyes fegyver
Pusztítsd a kígyót hát el
Hogy soha ne keljen félni tõle
Csak így érheted el

Ossian : A nagy kérdés

Utca sarka, ócska kocsma
Pocsék banda a boogie-t nyomja
A szájak tátva, a napot lopja
Kopott székek száz rossz arca

Állatból ember, millió év kell
Itt elég pár nap és állat leszel
Sok tolvaj jobb, ha tudja
Közel már a záróra

Maradt egy nagy-nagy kérdés:
Ki állja a számlát?
Ki viszi el a balhét?
Zárják a kasszát...

Egész ország ócska kocsma
Pocsék banda a mesét nyomja
A szájak tátva, a napot lopja
Bársonyszékek száz rossz arca

Állatból ember, millió év kell
Itt elég pár nap és állat leszel
Sok tolvaj jobb, ha tudja
Közel már a záróra

Maradt egy nagy-nagy kérdés:
Ki állja a számlát?
Ki viszi el a balhét?
Zárják a kasszát...

Ossian : A névtelen

Nincsenek nevek,
Arcok, jellemek.
Hazugság-hegyek,
Óvnak, védenek.
Ha szemtől-szembe vagy:
Nem hallom szavad.
Sötét fal mögött:
Gyáva indulat.
Semmi baj, nem zavar.
"Hűséged": elmebaj.

Refrén:
Életem névvel vállalom.
Akármit szólsz, utam folytatom.
Életem lehet rossz, vagy jó,
Ez vagyok én: emberből való.

A békét elveted,
Bosszúd élvezed.
Szürke köd mögött,
A semmit kergeted.
Látom lelkedet,
Csendes őrület,
Gúnynak tettetett,
ősi gyűlölet.
Semmi baj...

Refrén:
Életem...

Ossian : A nyugtalan

1.        Minden titkos vágyam ismeri ő,
Kezében ott van minden, múltam s jövőm,
Emésztő szenvedélye ördögi jel,
Ölelése halált hozhat és mégis kell.

2. Mindent láttam, ez egy veszett világ,
De hiába szólnék, nem hallgatsz rám.
A kristálygömb meghasad, magába zár,
A holló csendben így szól: 'soha már'.

R. Őrült vagy fiú, hidd el, hallgass és várj!
Elpusztulsz semmiért, ez vár rád.
Lángok gyúlnak az éjben.
Ne hívj, ne várj engem!
Nem nyughat a lelkem.

3. Hideg fejjel a szerelem mérleg,
Gondold meg százszor, mennyit adsz érte!
Mágikus erő hajt, nincs kegyelem,
Sötétség Királynője, ő kell nekem.

Ossian : A pénz dala

Gyûlölsz talán, és mégis szükséged van rám
Nélkülem semmi vagy, ne játszd magad
Álmodj velem, szerezz meg, ne adj soha fel
Hazudj, rabolj, gyilkolj értem, hogyha kell

Add el, add fel, add meg magad

Az én nevem az átkozott pénz
A nagyvilág ura vagyok
Körülöttem forog a Föld
Emberekkel játszadozom

Úrrá teszlek, ha majd a szolgám leszel
Ha értem élsz és csak bennem hiszel
Üres zsebbel, soha nem kerülhetsz ki gyõztesen
Szélmalomharc lesz az életed nélkülem

Add el, add fel, add meg magad

Az én nevem az átkozott pénz
A nagyvilág ura vagyok
Körülöttem forog a Föld
Emberekkel játszadozom

Az én nevem az átkozott pénz
A nagyvilág ura vagyok
Körülöttem forog a Föld
Emberekkel játszadozom

Az én nevem az átkozott pénz
A nagyvilág ura vagyok
Körülöttem forog a Föld
Emberekkel játszadozom

Ossian : A pokolnál hangosabb

Lézengenek, ténfergek órákon át
Várom, hogy jöjjön egy jó társaság
Nyitva az ajtó, itt nincs meghívó
Õrültek napja, ez csak nekünk való

Sziget az óceánban
Menedék bánatban
Napfény vad viharban
Itt igazi élet van

Nem kell a bánat
Az ördög sírjon csak
Vad lesz az éjjel
A pokolnál hangosabb

Száz jó arc tombol és száz gitár szól
Legtisztább mámor, egy adag rock n’ roll
Szállunk a holdig, itt kár minden szó
Indul most bennünk a rock n’ roll ûrhajó

Sziget az óceánban
Menedék bánatban
Napfény vad viharban
Itt igazi élet van

Nem lesz több rossz nap
Az ördög sírjon csak
Vad lesz az éjjel
A pokolnál hangosabb

Ossian : A rél hercegnője

Hosszú haja földig ér
Az első hótól hófehér
Olyan szép és tiszta kép
Elűzte rossz kedvem telét

Szíve törött,mint a jég
Gonosz szavak sebezték
Hangja szomorúan száll
Sebzett szárnyú szép madár

Ref.:
Lehet,hogy másnak látod,
Lehet,hogy más.
Lehet,hogy rosszul látom
Van különb száz
Történhet bármi
Nekem így marad meg ő
Csodák között az első
Tél Hercegnő!

Nyomában a könnyű dér,
Havat hord a hűvös szél.
Régen elment messze jár
Talán rátalál a nyár!

Ref.:
Lehet,h másnak látod
Lehet,h más
Lehet,h rosszul látom
Van különb száz
Történhet bármi
Nekem így marad meg ő
Csodák között az első
Tél Hercegnő!

Ref.:

Ossian : A remény harangjai

Földrész a hó alatt,
várja a napsugarat.
Harang hangja az ébredés,
születés.

Embert próbáló, rögös út,
mélységes, sötét kút.
Harang zúgja az álmodat:
szabad vagy...

REFR.:
Elrabolt csillagok,
ragyogjatok, szépen ragyogjatok,
utat mutassatok.
Szóljatok harangok,
tiszta hangok, sose hallgassatok,
a remény vagytok.

Célszalag, mely átszakad,
hiába mondták: "Nem szabad!"
Harang ontja a hangodat:
ember vagy...

Gyönyörűszép, vad vidék:
itt a kezdet, és itt a vég.
Harang sírja az álmodat:
magyar vagy!!!

REFR.:
Elrabolt csillagok...

Ossian : A rock katonái

Felvirradt a nagy nap
A rock katonái újra együtt vannak
Reggel óta megszállták a várost
Amerre nézek rockereket látok
Jelvények és zászlók
Farmerek, bõrök
Felvarrók és láncok
Cigivel, sörrel kínálnak meg engem
Mindenki várja jöjjön már az este

Robbanjon a hang
Lángoljon a fény
Emelje a kezét aki csak él

Elhagynak százak, jönnek ezrek
A rock katonái egyre többen lesznek
Állj közénk Te is, harcolj velünk
Bárki jön ellenünk

Elhagynak százak, jönnek ezrek
A rock katonái egyre többen lesznek
Állj közénk Te is, harcolj velünk
Csakis mi gyõzhetünk

Készül már a banda
A nézõtéren pokoli a lárma
Hangfal ágyúk bevetésre készek
Gitárpuskák a célpontra néznek
Szikraesõ villan
Földöbörög és megremeg a színpad
Füstfelhõn át, fölgyúlnak a fények
A rock katonái együtt énekelnek

Robbanjon a hang
Lángoljon a fény
Emelje a kezét aki csak él

Elhagynak százak, jönnek ezrek
A rock katonái egyre többen lesznek
Állj közénk Te is, harcolj velünk
Bárki jön ellenünk

Elhagynak százak, jönnek ezrek
A rock katonái egyre többen lesznek
Állj közénk Te is, harcolj velünk
Csakis mi gyõzhetünk

(Szóló)

Elhagynak százak, jönnek ezrek
A rock katonái egyre többen lesznek
Állj közénk Te is, harcolj velünk
Bárki jön ellenünk

Elhagynak százak, jönnek ezrek
A rock katonái egyre többen lesznek
Állj közénk Te is, harcolj velünk
Csakis mi gyõzhetünk

Egy, két há és!

Ossian : A rock lázadói

Tudod jól
Beszóltak már százszor
Tiszta nõk, nyálas jó fejek
Tanuld meg ha kinéznek egy helyrõl
Ne lássák azt, hogy fáj neked

Nem számít semmi
Mindig csak menjünk tovább
Rock 'n rollt nekünk!
Gyerünk!
Lázadóknak nem kell semmi más

Rock 'n rollt nekünk!
Gyerünk!
Érezd mindig lelkedben a lázt
Érezd mindig!

Kik nem bírták tovább
Átvedlettek szépen
Eltûntek a régi rockerek
Hajtanak a pénzre és a nõkre
Ôrültködni velük nem lehet

Nem számít semmi
Mindig csak menjünk tovább
Rock 'n rollt nekünk!
Gyerünk!
Lázadóknak nem kell semmi más

Rock 'n rollt nekünk!
Gyerünk!
Érezd mindig lelkedben a lázt
Érezd mindig!

Rock 'n rollt nekünk!
Gyerünk!
Lázadóknak nem kell semmi más

Rock 'n rollt nekünk!
Gyerünk!
Érezd mindig lelkedben a lázt
Érezd mindig!

Rock 'n rollt nekünk!
Gyerünk!
Érezd mindig lelkedben a lázt
Érezd mindig!

Ossian : A Sátán Képében

Aki meghalt, csak alszik
Nem több mint egy gép
Egy gyermek szeme fél
csak a falra festett ördögtol

Más voltam én már mint gyerek
Mást láttam mint a többiek
Lelkem más dalra volt vidám
Szerelmem a mero magány

Zordon sorsom hajnalán
Rám talált a vad talány
Mely lappang jó és rossz mögött
Mely ma is gúsba köt

Üzent a folyam
Mely mint a vér olyan
S a villám mely az éjszakát
Elottem hasította át

Orkán és a vad dörej
Szörnyu felleg és homály
Kék volt a mennybolt
Csupa fény, Sátán képében jött elém

Ossian : A szabadság fantomja

Hajszoltunk, üldöztünk
Reménnyel, örömmel
Foggal és körömmel
Kívántuk, kerestük
Hittel és kétséggel
Válasszal, kérdéssel

Célbajutunk, úgy landolunk
(Hogy) közben nem égnek a leszálló-fények

Azt hittük, megleltük
Ébren is álmodtunk
Bíztunk és csalódtunk
Szabadság fantomja
Ne keresd másban
Csak önmagadban

Célbajutunk, úgy landolunk
(Hogy) közben nem égnek a leszálló-fények
Erőt adott, száz rossz dolog
Barátnak, ellenségnek hálás vagyok

Gitárszóló: Rubcsics R.

Célbajutunk, úgy landolunk
(Hogy) közben nem égnek a leszálló-fények
Erőt adott, száz rossz dolog
Barátnak, ellenségnek hálás vagyok

Ossian : A szerelem gyilkosa

A halált hozta, halállal játszik
Egészen más, mint aminek látszik
Üres a szó, mondhat bármit
A szemedbe néz, s a lelked is fázik

Emberi maszkban, ezer alakban
Mindennap másképp, de köztünk van
Néha asszony, néha férfi
Négy betû csak, de megtanít félni

Itt van, köztünk jár
Ránk talált a szerelem gyilkosa
Itt van, köztünk jár
A jelre vár a túlvilág démona, az ördög lánya

Honnan jött el közénk élni
Miért és meddig, nem tudja senki
Pusztít és rombol érzést, hitet
Amerre jár, bánat és könnyek

Itt van, köztünk jár
Ránk talált a szerelem gyilkosa
Itt van, köztünk jár
A jelre vár a túlvilág démona, az ördög lánya

(Szóló)

Itt van, köztünk jár
Ránk talált a szerelem gyilkosa
Itt van, köztünk jár
A jelre vár a túlvilág démona, az ördög lánya

Itt van, köztünk jár
Ránk talált a szerelem gyilkosa
Itt van, köztünk jár
A jelre vár a túlvilág démona, az ördög lánya

Ossian : A szerelem országútján

Nyitott szívvel, hangok nélkül
Egymáshoz hangolva
Egymásba ér a Nappal s az Éj, Valóság, Fantázia
Szép minden, ezt rég nem érezted
De félsz, hogy mindezt elveszted

Nyitott szívvel, láncok nélkül
Egymáshoz láncolva
Egymásba ér a Test és a Vér
Egy Új Élet Himnusza

Szép minden, ezt rég nem érezted
De félsz, hogy mindezt elveszted

Csak egy Vándor voltál, a Szerelem Országútján
Néha-néha vettek fel, de az igazi nem jött el
Mégis mindig vártad, Tiéd lesz a Kincs
És most úgy érzed gazdag vagy, pedig semmid sincs

Nyitott szívvel, álarc nélkül, egymáshoz hajolva
Egymásba ér az Árny és a Fény, egy Tiszta Harmónia
Szép minden, ezt rég nem érezted
De félsz, hogy mindezt elveszted


Csak egy Vándor voltál, a Szerelem Országútján
Néha-néha vettek fel, de az igazi nem jött el
Mégis mindig vártad, Tiéd lesz a Kincs
És most úgy érzed gazdag vagy, pedig semmid nincs

Ossian : A szív és az ész

Az ész a főnököd
Nem jóbarát
Nem tűri a tréfát
A fantáziát

Alul a szíved
Szegény rokon
Robotolt érted
De nem vette zokon

Szív és az Ész
Egy józan, egy merész
A kettő párharcából
Dől el, merre mész
Lácra vert kéz
Sorsod most nehéz
Fellázadt a szíved
Végre harcra kész

Az ész egy zsarnok
Szívedbe lát
Tűrnöd kell hát
A logikád szavát
Szíved már unja
Lázadna már
Nem várja tovább
A megváltó csodát

Szív és az Ész
Egy józan, egy merész
A kettő párharcából
Dől el, merre mész
Lácra vert kéz
Sorsod most nehéz
Fellázadt a szíved
Végre harcra kész

Ossian : A szívem szabad

Még várom a szépet, jót
Semmi máshoz nem foghatót
Évek helyett élet
Szürke helyett színeket

Elhittem sok fénylő szót
Néhanap csak a bíztatót
Lengetik a zászlót
Fonják csak a hálót...rám

Egy fokkal szebben az ördögnél
Egy angyal mégis csak értem él
Sohasem kér, de mindig ad
Szívem szabad marad

Én láttam már másokat
Célba jutni egy perc alatt
Azt diktálja szívem
Méltó helyem nem lelem

Ott állok bent, középen
A küzdőtéren, bár nem kértem
Teszem csak a dolgom
Jobb időkre várakozom

Egy fokkal szebben az ördögnél
Egy angyal mégis csak értem él
Sohasem kér, de mindig ad
Szívem szabad marad

...mégis rab

Ossian : A tigris könnyei

Ne mondd azt, hogy Te sosem féltél
Nem tévedtél és nem vétkeztél
Ne mondd azt, hogy soha nem tettél rosszat
Nem hiszem, hogy hibátlan vagy

Zuhanva szállsz, sírva örülsz
Látszatvilágban létezel
Hit nélkül hiszel, amit csak teszel
Úgy valódi, mint a tigris könnyei

Ne mondd azt, hogy soha nem utáltad
A tükörben reggel önnmagad
Hogy a sötét oldalt nem próbáltad
Én nem hiszem hogy őszinte vagy

Zuhanva szállsz, sírva örülsz
Látszatvilágban létezel
Hit nélkül hiszel, amit csak teszel
Úgy valódi, mint a tigris könnyei

Ossian : A törvényen kívüli

Eljöttem ne kérdezd
Honnan indultam el
Üldözõk zaját
Neked is hallanod kell

Eljöttem ne kérdezz
Nincs a szónak hely
Szükségem van rád
Ezt érezned, tudnod kell

Hajszoltan és fáradtan
Átkozva és áldottan

Másképp érzek és gondolok
Másképp élek én más vagyok
A sorba beállni nem fogok
Nem alkuszom én nem tudok

Kívül vagyok már mindenen
Nem fogadtak be sehol sem
Nem alkuszom én nem tudok
A törvényen kívüli én vagyok

Eljöttem ne kérdezd
Mit is várok tõled?
Talán a lelkem mélyén
Egy tenyérnyi menedéket

Eljöttem ne kérdezz
Szoríts nekem helyet
Ahol nem borít el
A rágalom, a gyûlölet

Hajszoltan és fáradtan
Átkozva és áldottan

Másképp érzek és gondolok
Másképp élek én más vagyok
A sorba beállni nem fogok
Nem alkuszom én nem tudok

Kívül vagyok már mindenen
Nem fogadtak be sehol sem
Nem alkuszom én nem tudok
A törvényen kívüli én vagyok


Másképp érzek és gondolok
Másképp élek én más vagyok
A sorba beállni nem fogok
Nem alkuszom én nem tudok

Kívül vagyok már mindenen
Nem fogadtak be sehol sem
Nem alkuszom én nem tudok
A törvényen kívüli én vagyok

Ossian : A valódi mátrix

Fejed felett titkos kezek sorsod írják
Reklámhegyek, megtervezett slágerlisták
Néma rab a gondolat, de foglya vagy
Harci kutyák, éhes cápák egymást marják

A játék valóság
Őszinte hazugság

A butaság ünneplőbe öltözött
A jóízlés más bolygóra költözött
Rádtalál a Mátrix és felhasznál
Élet vagy halál, csak rajtad áll

Vakon, némán, süketen itt szédelgünk bénán
Tiszta gáz a tízmilliós szegényház
Túlélésért milliók a semmit hajtják
Néhányan a milliókat zsebre vágják

A butaság ünneplőbe öltözött
A jóízlés más bolygóra költözött
Rádtalál a Mátrix és felhasznál
Élet vagy halál, csak rajtad áll

Ossian : A végzet kapujában

Neon-Napra ébredsz
Üveg-Hold altat el
Betonmezőn lépkedsz
Száz robotszem figyel

Intravénás álmok
Szteroid szupersztárok
Az oltár vér és sár
A világ csak légvár
A Végzet Kapuja nyitva áll

Vetített égre nézel
Hologram-csillagok
Felfegyverzett isten
Klónozott angyalok

Intravénás álmok
Szteroid szupersztárok
Az oltár vér és sár
A világ csak légvár
A Végzet Kapuja nyitva áll

A holnap húrján játszik
A félelem dallama
Fájdalomból fonva
Sok élet fonala

Ossian : A vérfarkas

Pár perc és éjfél van már
Egy õsi legenda támad most fel
A rohanás, a vadászat vágya
Magához láncol, nincs kegyelem
A jóslat, most beteljesült
Farkassá változom újra
Hajnali fény míg reám derül
Semmi nem tarthat vissza

Telihold, ízzig forr
A gyilkos vér
Telihold, villanó fogak
Karmom mint éles kés

Jeges szél testembe tép
Üvöltve hív a messzeség
Lesnek rám jó kutyák
Vasláncon élõ rabszolgák
Nem fogják fel
Hogy nem kapnak el engem
Sohasem!

Nincs más mint testnek a test
Csak az erõsebb gyõzhet
Hazugság árulás nélkül
Itt farkastörvények élnek
Érzem, most mindeki fél
Az emberek a reggelre várnak
A démonok, a szörnyetegek
Mind mind velem vannak

Telihold, ízzig forr
A gyilkos vér
Telihold, villanó fogak
Karmom mint éles kés

Jeges szél testembe tép
Üvöltve hív a messzeség
Lesnek rám jó kutyák
Vasláncon élõ rabszolgák
Nem fogják fel
Hogy nem kapnak el engem
Sohasem!

Sohasem!

Telihold, ízzig forr
A gyilkos vér
Telihold, villanó fogak
Karmom mint éles kés

Jeges szél testembe tép
Üvöltve hív a messzeség
Lesnek rám jó kutyák
Vasláncon élõ rabszolgák
Nem fogják fel
Hogy nem kapnak el engem
Sohasem!

Ossian : A veszély rabja

Keresztrejtvény az életed
Megfejtenéd amíg lehet
De nem bírod már rég sehogy
Gyújtózsinórod egyre fogy

Néhanap lent és néha fönt
Akármi jobb, mint a gyilkos csönd
A veszélyért élsz, ezt jól tudod
Reflektorfényként rád ragyog

Kaszkadőr nincs és a tűz már ég
Védőhálód elszakadt rég
Baj van látod, de nem bánod
A vámpír csókját kívánod

Néhanap lent és néha fönt
Akármi jobb, mint a gyilkos csönd
A veszélyért élsz, ezt jól tudod
Reflektorfényként rád ragyog

Adrenalin, ez tiszta stressz
Hajtasz mégis, míg vége lesz
Dinamit-hegy az életed
Az időzítőd már rég ketyeg

Ossian : A zsoldos

Lerombolt városok
Agyonlõtt gyerekek
Megkínzott asszonyok
Szétégett holttestek

Lézerjel, célkereszt
Dörrenõ fegyverek
Ezernyi sírkereszt
Bombák és sortüzek

Kommandó, halálosztag vagy légió
Neki bárhol jó
Hol fegyver szól

Talpig bõrben és vasban
A szíve jég
Mégis, arcán téboly
Vad gyûlölet ég
Páncél védi a testét
Lelke csak gép
Bárki útját állja
A vesztébe lép

Testén a sebhelyek
Tetovált jelszavak
Kurvák és kaszárnyák
Élete ennyi csak

Kommandó, halálosztag vagy légió
Neki bárhol jó
Hol fegyver szól

Talpig bõrben és vasban
A szíve jég
Mégis, arcán téboly
Vad gyûlölet ég
Páncél védi a testét
Lelke csak gép
Bárki útját állja
A vesztébe lép