Mesedalok : Pocahontas - Ezer színnel száll a szél

Most azt hiszed, nem tudok semmit,
És te oly sok helyen jártál, mert elvitt a hajó,
De hogy lehet, hogy én, ilyen tudatlan szegény,
Megértem azt is, amire nincs szó,
Nincsen szó.

Most minden föld a tiéd, hogyha rálépsz,
Hisz élettelen s birtokodba száll,
Én ismerem a fűt, a fát, a forrást,
Minden él, minden érez, csoda vár.

Mondd miért hiszed, hogy nincs más csak az ember,
És értelmetlen minthogy másként él,
Ha lábnyomába lépsz egy idegennek,
Látod azt, mit nem hittél, hogy nem hittél!

Sűrű éjeken a farkas dala Holdról szól,
A vadmacska a párja után sír,
És ha énekelsz, hát véled zúg a hegység,
Közben eléd hordja színeit a szél.
Közben eléd hordja színeit a szél.

Jöjj, kergetőzzünk ősi, szűk csapáson,
Jöjj, néked nyújtja száz kincsét a föld,
Jöjj, hemperegj egy gazdagabb világban,
Haszon nincs, minden néked nyújt gyönyört.

A zápor és a folyó édes testvér.
A gémek és a vidra jó barát.
És összetartó minden ami itt él.
Körüljárunk, és a lángunk égig ér.

Égig érnek a platánok, soha ki ne vágd, akkor megtudod.
Csak úgy érted, hogy a farkas dala Holdról szól.
A rézbőrű és fehér összeáll.
És együtt éneklünk mind a hegyek hangján.
Közben ezer színnel kápráztat a szél,
Akkor néked él a föld, és csak néked tündököl,
Amíg élsz, ezernyi színnel száll a szél.

Mesedalok : Pocahontas - Messze hív a nagy folyó

Mert a víz arca mindig változó
És egyre más a nagy folyó
Így soha nem is léphetsz bele kétszer
Az emberek nem élhetnek így
Az élet másra jó, de tudás nem ér fel a bölcsességgel.

Messze hív a nagy folyó
Érzem messze hív a nagy folyó
Taszít és vonz
Messze hív a nagy folyó, hogy szárnyat bont
Haza ér a szív és nem lesz gond
Az álom olyan ringató
Messze hív a nagy folyó.

Mesél..rólad mesél..

De érzem kint a fák között a vízesésen messze túl
A dobszó lelkem gyökeréig felzeng
Az a rendes fickó férjem lenne
Aki meg is véd
És nem hiszi, hogy más kell aki megment.

Messze hív a nagy folyó
Messze hív a nagy folyó
Taszít és vonz
Messze hív a nagy folyó, és elsodor
Partja távol áll a tenger szól
Túl azon mi látható
Messze hív a nagy folyó
Messze hív a nagy folyó.

Válasszam a járt utam
Büszkén, mint a dob ha zeng
Férjem lesz e nagy Cocun
És feladjam a végtelent vagy vársz e még
Hol eggyé válsz velem ott ahol a folyó hív.

Mesedalok : Tarzan - Gyermekember

Ó az erő és az ész,
Hogy majd ügyes és bölcs legyél
Tiéd lehet, elég néhány év

De az úton, melyen lépdelsz, ezer kérdés mélye vár
És csak akkor érhetsz csúcsra,
Ha egy hegy elédbe áll

Gyermekember az égre nézz
Lelked már a jóra kész
Büszkeség és józan ész
Gyermekember férfikorba lépsz

Hidd el, nem segíthet senki
És senki nem vezet
Mégis férfivá kell érned
Hited nehogy elfeledd

Hidd el, nem segíthet senki
És senki nem vezet
Mégis férfivá kell érned
Hited nehogy elfeledd

Gyermekember az égre nézz
Lelked már a jóra kész
Büszkeség és józan ész
Gyermekember férfikorba lépsz

Csak tanulj és taníts
Hogy majd tanítva megtanuld
A helyed ott van, ahol szeretnek
Ó az álmok és a képek
A világ egyre szebb
Érzed mindjárt itt az óra, hogy a birtokodba vedd

Gyermekember az égre nézz
Lelked már a jóra kész
Büszkeség és józan ész
Gyermekember férfikorba lépsz

Mesedalok : Timon és Pumba

Ha kuna ma tata!
milyen gyönyörű szó!
Ha kuna ma tata!
Nem ráz mééégis jóóó!!!
Csak annyit jelent,
szép az élet itt lennt,
tiszta élvezet a bölcselet
Ha kuna ma tata

refrén:
Ha kuna ma tata
Timon és Pumba,
csak annyit jelent
szép az élet itt lent,
Timon és Pumba

Mesedalok : Volt egy régi december

Szól a dal,
Messze száll,
Emlék lesz majd ez egyszer.
Benned él, így zenél,
Áldott, szép e december.

Medvetánc, pilleszárny,
Gyötri az emlék az embert,
Dallam cseng, hangfoszlány,
Volt egy régi december.

Lágy a kéz, melengető,
Fú a hó, fényes trojka jő,
Páros táncot jár a nép,
Így él a régi kép.

Lágy a kéz, melengető,
Fú a hó, fényes trojka jő,
Páros táncot jár a nép,
Így él a régi kép.

Régen volt, réges-rég,
Dőlt a fény a teremben,
Ismerős, bennem él,
Ám felsejleni sem mer.

Dallam cseng, hangfoszlány,
Volt egy régi december.

Mesedalok : Gumimacik

Télen és nyárban,
a hóban és sárban,
hős maci bátran a jó ügyhöz áll.

Mindenki ébred,
ha zendül az ének,
hű macik víg dala bíztatva száll.

Rajta hát,
bárhogy bömböl, tombol,
zúg a víz.
Bátor küzdelemre,
harcra kész,
ilyen a mackónép.

Kiskoruk óta, a titkuk a nóta,
s a mágikus szörp is,
a gumimacilé.

Mindenkor győznek és
bárkit lefőznek, ha
harsona hív és megdobban a szív.

Rajta hát...