Ossian : 15 perc
Tizenöt perc minden embernek jár, Tizenöt perc alatt kész egy új szupersztár, Tizenöt perc nagyon hosszú idő, Szerelmek múlnak el, változhat a jövő.
Bármit megtehetsz, Mindent megnyerhetsz, Mindent eljátszhatsz, Játszva meghalhatsz.
Száz és száz gyors szívdobbanás, Tegnap és holnap között tranzit állomás, Száz és száz fontos változás, Élet és létezés közt nincs megalkuvás.
Tizenöt perc néha nagyon kevés, A sorsod döntöd el vagy az utad végére érsz, Tizenöt perc arra sosem elég, Hogy tornyot építs fel, de percek alatt leég.
Bármit megtehetsz, Mindent megnyerhetsz, Mindent eljátszhatsz, Játszva meghalhatsz.
Száz és száz gyors szívdobbanás, Tegnap és holnap között tranzit állomás, Száz és száz fontos változás, Élet és létezés közt nincs megalkuvás.
Ossian : A bátrakért
Néhanap velük álmodok, Hangjukat hallom, szólnak: "Itt vagyok." Hómezők, a sár alatt, Völgyekben, dombokon nyugszanak. Testüket, vérüket, könnyeiket, őrzi föld, végtelen tengerek. Izzik fenn a láthatár, A tiszta szél, lelkükért sóhajt már.
Refrén: Kelet felől, hegyek felett, Bíborszínű, szép szörnyeteg, Felkel a Nap, aranyat ad, Széppé teszi álmaikat.
Néhanap velük álmodok, Lelkükkel szállnak sasok és angyalok. Elhamvadt a Tűzvihar. Csend van már, semmi zaj nem zavar.
Refrén: Kelet felől...
Mondhatod: a semmiért, én azt mondom: a Holnapért. Mondhatod: száz rossz ügyért, én azt mondom: a Bátrakért... szól a dal.
Virágból vér fakadt, A Sors-vonal megszakadt. Megvívták a harcot, álmodják az álmot. A semmiben csendesen, Pihennek jeltelen. Lenn a földben, benn, legmélyen a szívemben.
Ossian : A Föld fekete doboza
Mennydörgés Vészjelzés A mentőcsónak nincs még kész Vad vihar Bajra baj Fennmarad tán néhány dal
Emlékmű Memento Ha elsüllyed a Föld-hajó A Rock n' Roll száz arca Földünk fekete doboza
A gondolat Az indulat Eltűnik egy perc alatt Álmaink A verseink Filmjeink és dalaink
Emlékmű Memento Ha elsüllyed a Föld-hajó A Rock n' Roll száz arca Földünk fekete doboza
Megmarad Memento Ha elsüllyed a Föld-hajó Rock n' Roll rakéta A Földnek fekete doboza
Ossian : A heavy metal születése
1. Tudtam, hogy egyszer eljön, évekig csak vártam, Nem bíztam így még semmiben, most minden együtt van. Elektromos fázis a testem, hangerő a lelkem, A fémzene démona vasmarkában tart, nem enged el. A zenénk addig lesz majd, amíg segítesz, hogy szóljon, Elpusztul nélküled, gyere!
R. Nézd, ez nem más, mint a föld és az ég, A tűz, s a víz, ha összeér, És együtt lassan összeáll, Ennyi a heavy metal!
2. Hamis gyémánt ha csillog, Mosolygok a csendben, nem érdekel. Eldönt az idő mindent majd, Rájössz te is.
R.
3. Valahol, valamikor ez a zene rám talált, Mennyország és Pokol, a semmi határán. A rock'n'roll közös jelét magamon hordom, Nem bánom, hogy a külvilág bármit szónokol, Nem bánok semmit se én.
R.
Ossian : A hosszú álom
Közel a Föld oly végtelen a nyugalom Álomtalan a leghosszabb álom Elmerül csak a súlytalan lebegés Szárnyatlanul az utolsó repülés
Szép arcát gyengéd nap csókolja Hozzá hajol a erdő lombja Szél szelid szava búcsúztatja Felkészítti az útra
Ahonnan senki soha Nem küld jelet nem tér vissza Hiába várom, Tudom örök a hosszú álom
Nincs többé düh és nincs többé már fájdalom Porszemmé válik bármilyen hatalom Lezárt szemét az esti lágy eső mossa Béke és csend, harmónia
Szép arcát gyengéd nap csókolja Hozzá hajol a erdő lombja Szél szelid szava búcsúztatja Felkészítti az útra
Ahonnan senki soha Nem küld jelet nem tér vissza Hiába várom, Tudom örök a hosszú álom
Ossian : A könyv
Romba dőlt "szép" jövőben Egy könyv a véres földben Túlélők körbeállják Végigcsodálják
Forgatják fagyoskodva Átnézik álmélkodva Olvassák, lapozgatják Vállukat vonják
Büszkeség, nagy szavak A vihar hangja hangosabb Szép mesék, gondolat Mennyi marad?
Értetlen csendben állnak Megváltó szóra várnak Gép adta parancsszavak Oldják gondjukat
Dermesztő atomtélben Arcok boldog körben Egy gondot holnapra űz A könyvből gyújtott tűz
Büszkeség, nagy szavak A vihar hangja hangosabb Szép mesék, gondolat Mennyi marad?
Büszkeség, szép szavak Helytállás és alázat Nagy csodák, gondolat Mennyi marad? Szép szavak, büszkeség Tisztesség és gyengédség Nagy csodák, barátság Soha el nem ég!
Ossian : A láthatatlan háború
Megöl az Élet, hogyha hagyom, Lovagolunk a szavakon. Hiábavaló Szó-Rodeó, Tettek nélkül semmire sem jó. Láthatatlan penge-éles kés, A letagadott összeesküvés, Más lett minden, de ugyanaz a lényeg: Jó helyen jársz, ha a bajt keresed.
Refrén: Földön élek, de csillagokra nézek. Hordom a keresztemet. Csak egy dal: apró diadal, Érthet, aki érteni akar.
Békejobb helyett balhorgok jönnek, Oldalba rúgnak, hátadba döfnek. Egyre nő a veszteséglista, Illúziók hosszú sora. Rágalmazók, fosztogatók, Díjakat egymásnak osztogatók, Árcédula mindenen: Tárgyakon és embereken.
Refrén: Földön élek...
Ossian : A magam útját járom
Hányszor és hányan mondták: "nem sikerül" Célom és összes álmom a semmibe merül Mégis elindultam, a semmiből kezdtem el Határt, mit mások szabtak, nem fogadhattam el
Megyek, míg mehetek én Míg rámköszön a Fény
Refr.: Túl a sok-sok álmon Lázadó, könyörtelen harcon Sorsom tisztán látom Amíg létezem, a magam útját járom
Hibáim, vétkem, bűnöm: meggyóntam rég Mentségem nincs más semmi, csak az őszinteség Ne várd, hogy megváltozzam, túl késő már Porból a porba tartok, de pár boldog nap még jár
Megyek, míg mehetek én Míg rámköszön a Fény
Refr.: Túl a sok-sok álmon...
Az utca volt az én iskolám Szöges ostor a Bibliám A fizetségem, hogy élhetek És még remélhetek A mostoha idő tanított Hogy legfőbb jog az Ököljog S ha elárulnak, majd megszokod Nem nagy dolog
Ossian : A mérgeskígyó
Tízezer voltnyi nagyfeszültség Eleven élõ veszély Terveit soha nem adja fel A kígyó köztünk él
Hátulról támad a rágalmazó Gyilkos döfés a szó A sötét mélybõl les reád Az alkalmas percre vár
Az irgalom veszélyes fegyver Pusztítsd a kígyót hát el Hogy soha ne keljen félni tõle Csak így érheted el
Mérgeskígyó
Ha elérsz valamit az életben Biztos, hogy rád talál Nem tûri ki nem a földön csúszik És nála többre vár
Irígység marja hideg lelkét De soha nem vallja be Tiszta elvekrõl, igazságról Frázisokat sziszeg neked
Az irgalom veszélyes fegyver Pusztítsd a kígyót hát el Hogy soha ne keljen félni tõle Csak így érheted el
Mérgeskígyó
Az irgalom veszélyes fegyver Pusztítsd a kígyót hát el Hogy soha ne keljen félni tõle Csak így érheted el
Ossian : A nagy kérdés
Utca sarka, ócska kocsma Pocsék banda a boogie-t nyomja A szájak tátva, a napot lopja Kopott székek száz rossz arca
Állatból ember, millió év kell Itt elég pár nap és állat leszel Sok tolvaj jobb, ha tudja Közel már a záróra
Maradt egy nagy-nagy kérdés: Ki állja a számlát? Ki viszi el a balhét? Zárják a kasszát...
Egész ország ócska kocsma Pocsék banda a mesét nyomja A szájak tátva, a napot lopja Bársonyszékek száz rossz arca
Állatból ember, millió év kell Itt elég pár nap és állat leszel Sok tolvaj jobb, ha tudja Közel már a záróra
Maradt egy nagy-nagy kérdés: Ki állja a számlát? Ki viszi el a balhét? Zárják a kasszát...
Ossian : A névtelen
Nincsenek nevek, Arcok, jellemek. Hazugság-hegyek, Óvnak, védenek. Ha szemtől-szembe vagy: Nem hallom szavad. Sötét fal mögött: Gyáva indulat. Semmi baj, nem zavar. "Hűséged": elmebaj.
Refrén: Életem névvel vállalom. Akármit szólsz, utam folytatom. Életem lehet rossz, vagy jó, Ez vagyok én: emberből való.
A békét elveted, Bosszúd élvezed. Szürke köd mögött, A semmit kergeted. Látom lelkedet, Csendes őrület, Gúnynak tettetett, ősi gyűlölet. Semmi baj...
Refrén: Életem...
Ossian : A nyugtalan
1. Minden titkos vágyam ismeri ő, Kezében ott van minden, múltam s jövőm, Emésztő szenvedélye ördögi jel, Ölelése halált hozhat és mégis kell.
2. Mindent láttam, ez egy veszett világ, De hiába szólnék, nem hallgatsz rám. A kristálygömb meghasad, magába zár, A holló csendben így szól: 'soha már'.
R. Őrült vagy fiú, hidd el, hallgass és várj! Elpusztulsz semmiért, ez vár rád. Lángok gyúlnak az éjben. Ne hívj, ne várj engem! Nem nyughat a lelkem.
3. Hideg fejjel a szerelem mérleg, Gondold meg százszor, mennyit adsz érte! Mágikus erő hajt, nincs kegyelem, Sötétség Királynője, ő kell nekem.
Ossian : A pénz dala
Gyûlölsz talán, és mégis szükséged van rám Nélkülem semmi vagy, ne játszd magad Álmodj velem, szerezz meg, ne adj soha fel Hazudj, rabolj, gyilkolj értem, hogyha kell
Add el, add fel, add meg magad
Az én nevem az átkozott pénz A nagyvilág ura vagyok Körülöttem forog a Föld Emberekkel játszadozom
Úrrá teszlek, ha majd a szolgám leszel Ha értem élsz és csak bennem hiszel Üres zsebbel, soha nem kerülhetsz ki gyõztesen Szélmalomharc lesz az életed nélkülem
Add el, add fel, add meg magad
Az én nevem az átkozott pénz A nagyvilág ura vagyok Körülöttem forog a Föld Emberekkel játszadozom
Az én nevem az átkozott pénz A nagyvilág ura vagyok Körülöttem forog a Föld Emberekkel játszadozom
Az én nevem az átkozott pénz A nagyvilág ura vagyok Körülöttem forog a Föld Emberekkel játszadozom
Ossian : A pokolnál hangosabb
Lézengenek, ténfergek órákon át Várom, hogy jöjjön egy jó társaság Nyitva az ajtó, itt nincs meghívó Õrültek napja, ez csak nekünk való
Sziget az óceánban Menedék bánatban Napfény vad viharban Itt igazi élet van
Nem kell a bánat Az ördög sírjon csak Vad lesz az éjjel A pokolnál hangosabb
Száz jó arc tombol és száz gitár szól Legtisztább mámor, egy adag rock n’ roll Szállunk a holdig, itt kár minden szó Indul most bennünk a rock n’ roll ûrhajó
Sziget az óceánban Menedék bánatban Napfény vad viharban Itt igazi élet van
Nem lesz több rossz nap Az ördög sírjon csak Vad lesz az éjjel A pokolnál hangosabb
Ossian : A rél hercegnője
Hosszú haja földig ér Az első hótól hófehér Olyan szép és tiszta kép Elűzte rossz kedvem telét
Szíve törött,mint a jég Gonosz szavak sebezték Hangja szomorúan száll Sebzett szárnyú szép madár
Ref.: Lehet,hogy másnak látod, Lehet,hogy más. Lehet,hogy rosszul látom Van különb száz Történhet bármi Nekem így marad meg ő Csodák között az első Tél Hercegnő!
Nyomában a könnyű dér, Havat hord a hűvös szél. Régen elment messze jár Talán rátalál a nyár!
Ref.: Lehet,h másnak látod Lehet,h más Lehet,h rosszul látom Van különb száz Történhet bármi Nekem így marad meg ő Csodák között az első Tél Hercegnő!
Ref.:
Ossian : A remény harangjai
Földrész a hó alatt, várja a napsugarat. Harang hangja az ébredés, születés.
Embert próbáló, rögös út, mélységes, sötét kút. Harang zúgja az álmodat: szabad vagy...
REFR.: Elrabolt csillagok, ragyogjatok, szépen ragyogjatok, utat mutassatok. Szóljatok harangok, tiszta hangok, sose hallgassatok, a remény vagytok.
Célszalag, mely átszakad, hiába mondták: "Nem szabad!" Harang ontja a hangodat: ember vagy...
Gyönyörűszép, vad vidék: itt a kezdet, és itt a vég. Harang sírja az álmodat: magyar vagy!!!
REFR.: Elrabolt csillagok...
Ossian : A rock katonái
Felvirradt a nagy nap A rock katonái újra együtt vannak Reggel óta megszállták a várost Amerre nézek rockereket látok Jelvények és zászlók Farmerek, bõrök Felvarrók és láncok Cigivel, sörrel kínálnak meg engem Mindenki várja jöjjön már az este
Robbanjon a hang Lángoljon a fény Emelje a kezét aki csak él
Elhagynak százak, jönnek ezrek A rock katonái egyre többen lesznek Állj közénk Te is, harcolj velünk Bárki jön ellenünk
Elhagynak százak, jönnek ezrek A rock katonái egyre többen lesznek Állj közénk Te is, harcolj velünk Csakis mi gyõzhetünk
Készül már a banda A nézõtéren pokoli a lárma Hangfal ágyúk bevetésre készek Gitárpuskák a célpontra néznek Szikraesõ villan Földöbörög és megremeg a színpad Füstfelhõn át, fölgyúlnak a fények A rock katonái együtt énekelnek
Robbanjon a hang Lángoljon a fény Emelje a kezét aki csak él
Elhagynak százak, jönnek ezrek A rock katonái egyre többen lesznek Állj közénk Te is, harcolj velünk Bárki jön ellenünk
Elhagynak százak, jönnek ezrek A rock katonái egyre többen lesznek Állj közénk Te is, harcolj velünk Csakis mi gyõzhetünk
(Szóló)
Elhagynak százak, jönnek ezrek A rock katonái egyre többen lesznek Állj közénk Te is, harcolj velünk Bárki jön ellenünk
Elhagynak százak, jönnek ezrek A rock katonái egyre többen lesznek Állj közénk Te is, harcolj velünk Csakis mi gyõzhetünk
Egy, két há és!
Ossian : A rock lázadói
Tudod jól Beszóltak már százszor Tiszta nõk, nyálas jó fejek Tanuld meg ha kinéznek egy helyrõl Ne lássák azt, hogy fáj neked
Nem számít semmi Mindig csak menjünk tovább Rock 'n rollt nekünk! Gyerünk! Lázadóknak nem kell semmi más
Rock 'n rollt nekünk! Gyerünk! Érezd mindig lelkedben a lázt Érezd mindig!
Kik nem bírták tovább Átvedlettek szépen Eltûntek a régi rockerek Hajtanak a pénzre és a nõkre Ôrültködni velük nem lehet
Nem számít semmi Mindig csak menjünk tovább Rock 'n rollt nekünk! Gyerünk! Lázadóknak nem kell semmi más
Rock 'n rollt nekünk! Gyerünk! Érezd mindig lelkedben a lázt Érezd mindig!
Rock 'n rollt nekünk! Gyerünk! Lázadóknak nem kell semmi más
Rock 'n rollt nekünk! Gyerünk! Érezd mindig lelkedben a lázt Érezd mindig!
Rock 'n rollt nekünk! Gyerünk! Érezd mindig lelkedben a lázt Érezd mindig!
Ossian : A Sátán Képében
Aki meghalt, csak alszik Nem több mint egy gép Egy gyermek szeme fél csak a falra festett ördögtol
Más voltam én már mint gyerek Mást láttam mint a többiek Lelkem más dalra volt vidám Szerelmem a mero magány
Zordon sorsom hajnalán Rám talált a vad talány Mely lappang jó és rossz mögött Mely ma is gúsba köt
Üzent a folyam Mely mint a vér olyan S a villám mely az éjszakát Elottem hasította át
Orkán és a vad dörej Szörnyu felleg és homály Kék volt a mennybolt Csupa fény, Sátán képében jött elém
Ossian : A szabadság fantomja
Hajszoltunk, üldöztünk Reménnyel, örömmel Foggal és körömmel Kívántuk, kerestük Hittel és kétséggel Válasszal, kérdéssel
Célbajutunk, úgy landolunk (Hogy) közben nem égnek a leszálló-fények
Azt hittük, megleltük Ébren is álmodtunk Bíztunk és csalódtunk Szabadság fantomja Ne keresd másban Csak önmagadban
Célbajutunk, úgy landolunk (Hogy) közben nem égnek a leszálló-fények Erőt adott, száz rossz dolog Barátnak, ellenségnek hálás vagyok
Gitárszóló: Rubcsics R.
Célbajutunk, úgy landolunk (Hogy) közben nem égnek a leszálló-fények Erőt adott, száz rossz dolog Barátnak, ellenségnek hálás vagyok
Ossian : A szerelem gyilkosa
A halált hozta, halállal játszik Egészen más, mint aminek látszik Üres a szó, mondhat bármit A szemedbe néz, s a lelked is fázik
Emberi maszkban, ezer alakban Mindennap másképp, de köztünk van Néha asszony, néha férfi Négy betû csak, de megtanít félni
Itt van, köztünk jár Ránk talált a szerelem gyilkosa Itt van, köztünk jár A jelre vár a túlvilág démona, az ördög lánya
Honnan jött el közénk élni Miért és meddig, nem tudja senki Pusztít és rombol érzést, hitet Amerre jár, bánat és könnyek
Itt van, köztünk jár Ránk talált a szerelem gyilkosa Itt van, köztünk jár A jelre vár a túlvilág démona, az ördög lánya
(Szóló)
Itt van, köztünk jár Ránk talált a szerelem gyilkosa Itt van, köztünk jár A jelre vár a túlvilág démona, az ördög lánya
Itt van, köztünk jár Ránk talált a szerelem gyilkosa Itt van, köztünk jár A jelre vár a túlvilág démona, az ördög lánya
Ossian : A szerelem országútján
Nyitott szívvel, hangok nélkül Egymáshoz hangolva Egymásba ér a Nappal s az Éj, Valóság, Fantázia Szép minden, ezt rég nem érezted De félsz, hogy mindezt elveszted
Nyitott szívvel, láncok nélkül Egymáshoz láncolva Egymásba ér a Test és a Vér Egy Új Élet Himnusza
Szép minden, ezt rég nem érezted De félsz, hogy mindezt elveszted
Csak egy Vándor voltál, a Szerelem Országútján Néha-néha vettek fel, de az igazi nem jött el Mégis mindig vártad, Tiéd lesz a Kincs És most úgy érzed gazdag vagy, pedig semmid sincs
Nyitott szívvel, álarc nélkül, egymáshoz hajolva Egymásba ér az Árny és a Fény, egy Tiszta Harmónia Szép minden, ezt rég nem érezted De félsz, hogy mindezt elveszted
Csak egy Vándor voltál, a Szerelem Országútján Néha-néha vettek fel, de az igazi nem jött el Mégis mindig vártad, Tiéd lesz a Kincs És most úgy érzed gazdag vagy, pedig semmid nincs
Ossian : A szív és az ész
Az ész a főnököd Nem jóbarát Nem tűri a tréfát A fantáziát
Alul a szíved Szegény rokon Robotolt érted De nem vette zokon
Szív és az Ész Egy józan, egy merész A kettő párharcából Dől el, merre mész Lácra vert kéz Sorsod most nehéz Fellázadt a szíved Végre harcra kész
Az ész egy zsarnok Szívedbe lát Tűrnöd kell hát A logikád szavát Szíved már unja Lázadna már Nem várja tovább A megváltó csodát
Szív és az Ész Egy józan, egy merész A kettő párharcából Dől el, merre mész Lácra vert kéz Sorsod most nehéz Fellázadt a szíved Végre harcra kész
Ossian : A szívem szabad
Még várom a szépet, jót Semmi máshoz nem foghatót Évek helyett élet Szürke helyett színeket
Elhittem sok fénylő szót Néhanap csak a bíztatót Lengetik a zászlót Fonják csak a hálót...rám
Egy fokkal szebben az ördögnél Egy angyal mégis csak értem él Sohasem kér, de mindig ad Szívem szabad marad
Én láttam már másokat Célba jutni egy perc alatt Azt diktálja szívem Méltó helyem nem lelem
Ott állok bent, középen A küzdőtéren, bár nem kértem Teszem csak a dolgom Jobb időkre várakozom
Egy fokkal szebben az ördögnél Egy angyal mégis csak értem él Sohasem kér, de mindig ad Szívem szabad marad
...mégis rab
Ossian : A tigris könnyei
Ne mondd azt, hogy Te sosem féltél Nem tévedtél és nem vétkeztél Ne mondd azt, hogy soha nem tettél rosszat Nem hiszem, hogy hibátlan vagy
Zuhanva szállsz, sírva örülsz Látszatvilágban létezel Hit nélkül hiszel, amit csak teszel Úgy valódi, mint a tigris könnyei
Ne mondd azt, hogy soha nem utáltad A tükörben reggel önnmagad Hogy a sötét oldalt nem próbáltad Én nem hiszem hogy őszinte vagy
Zuhanva szállsz, sírva örülsz Látszatvilágban létezel Hit nélkül hiszel, amit csak teszel Úgy valódi, mint a tigris könnyei
Ossian : A törvényen kívüli
Eljöttem ne kérdezd Honnan indultam el Üldözõk zaját Neked is hallanod kell
Eljöttem ne kérdezz Nincs a szónak hely Szükségem van rád Ezt érezned, tudnod kell
Hajszoltan és fáradtan Átkozva és áldottan
Másképp érzek és gondolok Másképp élek én más vagyok A sorba beállni nem fogok Nem alkuszom én nem tudok
Kívül vagyok már mindenen Nem fogadtak be sehol sem Nem alkuszom én nem tudok A törvényen kívüli én vagyok
Eljöttem ne kérdezd Mit is várok tõled? Talán a lelkem mélyén Egy tenyérnyi menedéket
Eljöttem ne kérdezz Szoríts nekem helyet Ahol nem borít el A rágalom, a gyûlölet
Hajszoltan és fáradtan Átkozva és áldottan
Másképp érzek és gondolok Másképp élek én más vagyok A sorba beállni nem fogok Nem alkuszom én nem tudok
Kívül vagyok már mindenen Nem fogadtak be sehol sem Nem alkuszom én nem tudok A törvényen kívüli én vagyok
Másképp érzek és gondolok Másképp élek én más vagyok A sorba beállni nem fogok Nem alkuszom én nem tudok
Kívül vagyok már mindenen Nem fogadtak be sehol sem Nem alkuszom én nem tudok A törvényen kívüli én vagyok
Ossian : A valódi mátrix
Fejed felett titkos kezek sorsod írják Reklámhegyek, megtervezett slágerlisták Néma rab a gondolat, de foglya vagy Harci kutyák, éhes cápák egymást marják
A játék valóság Őszinte hazugság
A butaság ünneplőbe öltözött A jóízlés más bolygóra költözött Rádtalál a Mátrix és felhasznál Élet vagy halál, csak rajtad áll
Vakon, némán, süketen itt szédelgünk bénán Tiszta gáz a tízmilliós szegényház Túlélésért milliók a semmit hajtják Néhányan a milliókat zsebre vágják
A butaság ünneplőbe öltözött A jóízlés más bolygóra költözött Rádtalál a Mátrix és felhasznál Élet vagy halál, csak rajtad áll
Ossian : A végzet kapujában
Neon-Napra ébredsz Üveg-Hold altat el Betonmezőn lépkedsz Száz robotszem figyel
Intravénás álmok Szteroid szupersztárok Az oltár vér és sár A világ csak légvár A Végzet Kapuja nyitva áll
Vetített égre nézel Hologram-csillagok Felfegyverzett isten Klónozott angyalok
Intravénás álmok Szteroid szupersztárok Az oltár vér és sár A világ csak légvár A Végzet Kapuja nyitva áll
A holnap húrján játszik A félelem dallama Fájdalomból fonva Sok élet fonala
Ossian : A vérfarkas
Pár perc és éjfél van már Egy õsi legenda támad most fel A rohanás, a vadászat vágya Magához láncol, nincs kegyelem A jóslat, most beteljesült Farkassá változom újra Hajnali fény míg reám derül Semmi nem tarthat vissza
Telihold, ízzig forr A gyilkos vér Telihold, villanó fogak Karmom mint éles kés
Jeges szél testembe tép Üvöltve hív a messzeség Lesnek rám jó kutyák Vasláncon élõ rabszolgák Nem fogják fel Hogy nem kapnak el engem Sohasem!
Nincs más mint testnek a test Csak az erõsebb gyõzhet Hazugság árulás nélkül Itt farkastörvények élnek Érzem, most mindeki fél Az emberek a reggelre várnak A démonok, a szörnyetegek Mind mind velem vannak
Telihold, ízzig forr A gyilkos vér Telihold, villanó fogak Karmom mint éles kés
Jeges szél testembe tép Üvöltve hív a messzeség Lesnek rám jó kutyák Vasláncon élõ rabszolgák Nem fogják fel Hogy nem kapnak el engem Sohasem!
Sohasem!
Telihold, ízzig forr A gyilkos vér Telihold, villanó fogak Karmom mint éles kés
Jeges szél testembe tép Üvöltve hív a messzeség Lesnek rám jó kutyák Vasláncon élõ rabszolgák Nem fogják fel Hogy nem kapnak el engem Sohasem!
Ossian : A veszély rabja
Keresztrejtvény az életed Megfejtenéd amíg lehet De nem bírod már rég sehogy Gyújtózsinórod egyre fogy
Néhanap lent és néha fönt Akármi jobb, mint a gyilkos csönd A veszélyért élsz, ezt jól tudod Reflektorfényként rád ragyog
Kaszkadőr nincs és a tűz már ég Védőhálód elszakadt rég Baj van látod, de nem bánod A vámpír csókját kívánod
Néhanap lent és néha fönt Akármi jobb, mint a gyilkos csönd A veszélyért élsz, ezt jól tudod Reflektorfényként rád ragyog
Adrenalin, ez tiszta stressz Hajtasz mégis, míg vége lesz Dinamit-hegy az életed Az időzítőd már rég ketyeg
Ossian : A zsoldos
Lerombolt városok Agyonlõtt gyerekek Megkínzott asszonyok Szétégett holttestek
Lézerjel, célkereszt Dörrenõ fegyverek Ezernyi sírkereszt Bombák és sortüzek
Kommandó, halálosztag vagy légió Neki bárhol jó Hol fegyver szól
Talpig bõrben és vasban A szíve jég Mégis, arcán téboly Vad gyûlölet ég Páncél védi a testét Lelke csak gép Bárki útját állja A vesztébe lép
Testén a sebhelyek Tetovált jelszavak Kurvák és kaszárnyák Élete ennyi csak
Kommandó, halálosztag vagy légió Neki bárhol jó Hol fegyver szól
Talpig bõrben és vasban A szíve jég Mégis, arcán téboly Vad gyûlölet ég Páncél védi a testét Lelke csak gép Bárki útját állja A vesztébe lép
|